Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek kérdése a reformkorban és 1848-49-ben 515
KIRÁLYI HASZONVÉTELEK KÉRDÉSE A REFORMKORBAN ÉS 1848-49-BEN 527 A bormérésnél behatóbb és szélesebb körű vita bontakozott ki a jobbágyok pálinkafőzése körül. Az előterjesztés az égetett italok készítését és árusítását földesúri jognak tartja, de a jobbágyoknak is megengedi, hogy törkölyből, gyümölcsből, borból, borseprőből pálinkát főzhessenek saját szükségükre vagy akónkénti árusításra, kimérniük azonban a pálinkát nem szabad, s minden üsttől 2 forintot kell fizetniük évente az uraságnak.51 Balogh János, Kölcsey Ferenc javasolták, hogy a pálinkafőzés engedtessék meg gabonából is, mert a felvidéken a pálinka moslék az állattartás alapja, s némi haszon a főzetből is származik, aminek árából az alföldön gabonát vehetnek a felvidék lakói. Kölcsey elvi alapon tiltakozott a megszorítás ellen. A földesúr nem gyakorolhat monopóliumot a mesterség űzésében , ezért nem lehet megtiltani, hogy a jobbágy „gabonáját manufacturalis úton át ne változtassa". Ha az állam az éhínség miatt megtiltja a pálinka főzését gabonából, akkor nemcsak a jobbágynak, de az uraságnak is tilos. Somssich Miklós somogyi követ szerint nem a pálinkafőzés következménye az éhínség és azt nem monopóliumok által kell elhárítani. Palóczy László a krumpliból való égetést is megengedné, mert azt is a „gyümölcsök" közé számítja. Az ellenzők nemcsak ez utóbbit vitatták, de azt is, hogy szabad legyen a gabonát pálinkafőzésre használni, amikor sok helyen élelemre sem elegendő.52 A pálinka ügyében többszöri üzenetváltásra került sor a főrendekkel, mert sem a krumpliból, sem a gabonából történő pálinkafőzésbe nem egyeztek bele. Indokaik között fő helyen szerepelt, ha ezek az élelmiszerek is a pálinkafőzés alapanyagai lesznek, az a földművelés hátramaradását fogja eredményezni. Az ismétlődő alsó táblai vita során Deák Ferenc leszögezte: „ a gabona, melyet vett vagy termesztett, tulajdona a jobbágynak. Azt mondani tehát, hogy, mintha a földesúr tulajdonának szentsége megkívánná, hogy a jobbágy a maga tulajdonával ne élhessen, vitiosus circulus (hibás okoskodás)."5 3 A törvénytervezetre adott királyi válasz némileg meglepő volt, mert az uralkodó ott, ahol eddig is főztek pálinkát gabonából, ezután is megengedhetőnek tartotta. A rendek ismét mindenütt lehetővé akarták tenni, hogy a jobbágyok gabonából is főzzenek pálinkát, mert aligha lehetett volna kinyomozni, hogy ez a szokás hol volt érvényben. Többen azt javasolták, hogy a gabonát a burgonyából főzött pálinka esetében erjesztőként lehessen használni. Végül ebben az esetben is a királyi resolutió elvei érvényesültek5 4 . Ha lehet még nagyobb vita folyt a boltnyitás (jus fornicis) kérdésében. Az alsótábla követei közül többen már azt«is vitatták, hogy a boltnyitás egyáltalán földesúri jog. Vághy (Wágner) Ferenc Sopron város követe nem vonta kétségbe, hogy vannak olyan uradalmak, amelyek gyakorolják e jogot, de eredetére „a törvényben oly kévésé talál nyomára, mint az urbáriomban". Szentpályi László Ugocsa megyéből a boltnyitás jogát nem az uradalom, hanem az emberiség jo-51 Felséges I. Ferenc ausztriai császár Magyar és Csehország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1832 karácsony havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai. Pozsony 1832/33. I. k. 275. 52 OGYT. II. k. 23-27. 53 U. ο. II. k. 225-227. III. k. 639. 54 U. o. III. k. 519, 633
