Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről (Ism.: Urbán Aladár) 498

499 TÖRTÉNETI IRODALOM lelkiismeretei válságot eredményezett az angol katolikusok körében. A szerző megvizsgálja a vitázó felek és a kortársak teológiai érveit. Jakab fejtegetésének lényege, hogy a katolikus hit megvallása és gyakorlása nem ellentétes az alattvalói hűséggel. Mint érvelt: az uralkodónak való engedelmesség az emberekkel velük született és természetes. Várkonyi Gábor „Kolozsvár - Isztambul - London, 1594" című tanulmánya Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1594 március és szeptember közötti diplomáciai tevékenységével foglalkozik angol források, elsősorban a Portánál szolgáló követ jelentései alapján. A szerző szerint az angol politika Erdélynek a törökökkel létező szövetsége fenntartását támogatta, hogy a fenyegető (tizenötéves) háború esetén Báthory ne álljon a Habsburgok oldalára. A korábbi történetírás dekadensnek, az ellene lázadókat — köztük saját unokatestvérét, Báthory Boldizsárt is — kivégeztető fejedelmet a hatalom megszállottjának tekintette, aki a török szövetségből a Habsburgok oldalára állt. A tanulmány úgy értékeli, hogy Báthory Zsigmond szándékáról félretájékoztatta mind az angol diplomáciát, mind a Portát. A fejedelem úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon kibontakozó háborúból Erdély nem maradhat ki, s ő a keresztény hatalom szövetségét választotta. Nagyívű áttekintés Kovács Zoltán „Közeledés vagy elkülönülés? Az angol külpoplitika és Európa, 1689-1789" című tanulmánya. A szerző célkitűzése, hogy megvizsgálja azt a folyamatot, amelynek során az 1688/1689. évi ún. „dicsőséges forradalom" idején másodrangú periférikus hatalom Anglia miként vált a francia forradalom idejére európai nagyhatalommá. A tanulmány első része azt vizsgálja, hogy Orániai Vilmos 1688-1697 közötti háborúja, majd Anna idején a spanyol örökösödési háború következtében, s végül I. és II. György alatt miként került előtérbe — illetve fonódott össze a flottára alapozott politikával — a Franciaország elleni kontinentális fellépés. A háborús terheket az angol államháztartás az 1695 után bevezetett földadó, a fogyasztási adók és a vámbevételek révén sikerrel viselte el. A Bank of England létrehozása a hosszúlejáratú kölcsönök segítségével lehetővé tette az államadósság finanszírozását. Az értekezés második része áttekinti, hogy Anna halála (1714) után a Hannoveri dinasztia tagjainak kontinentális politikáját miként befolyásolta, hogy egyben Hannover birtokosai is voltak. Ez a politika a hétéves háború idején súlypontjában eltolódott, mert Franciaország ellen az idősebb Pitt Kanada megszerzésével Amerikában aratott sikert. Ezt követően Angliának nincsen szárazföldi szövetségese, sőt 1780-ban — az amerikai függetlenségi háború idején — a szárazföldi hatalmak által létrehozott „Fegyveres Semlegesség Ligája" szembefordult az angol flotta kereskedelmet akadályozó eljárásával. A forradalmat követő expanzív francia külpolitika miatt a kontinentális hatalmaknak szüksége volt Angila támogatására. Terescsényi Balázs „Az állam hajójától Epikurosz kertjéig. William Temple és a humanista politikai nyelv átalakulása Angliában a 17. század második felében" című tanulmánya mint a címe jelzi, az angol ún. „polgári humanista" politikai diskurzus kérdéseit vizsgálja. A címszereplő Sir William Temple (1628-1699) diplomata, államférfi és esszéíró, aki a Stuartok restaurációja idején, II. Károly alatt játszott kiemelkedő szerepet. Előbb az ír parlament képviselője, majd 1665-től diplomáciai szolgálatot teljesített Hollandiában, ahol szerepe volt a Franciaország elleni szövetségi rendszer létrehozásában. A francia szövetségben 1672-től Hollandia ellen folytatott háború idején visszavonult, de résztvevője volt a háborút 1679-ben lezáró, Nimwegenben kötött békének. 1681-ben végleg visszavonult birtokára. Temple politikaelméleti munkásságát bemutatva a szerző a közérdek és az uralkodói magánérdek kérdésével, a holland köztársaság történetének tapasztalataival, a kormányzati hatalom elméletével, annak eredetével és korlátaival, továbbá a politikai erények és a korrupció problematikájával foglalkozik. Az utóbbi kérdéskör: a politikában mindenkor jelenlevő korrupció vezetett Temple visszavonulásához. 1689 után, Orániai Vilmos hatalomrakerülését követően sem vállalt hivatalt. A szerző abban látja Temple visszahúzódásának magyarázatát, hogy a pártharcoktól megcsömörlött politikus csak így vélte megőrizni erkölcsi integritását. Kontler László „»Veszélyben a köztársaság?« Bürke és Gentz az európai ancien régime közösségének védelmében" című tanulmánya azt vizsgálja, hogy a címben szereplő két gondolkodó miként tekintett a francia forradalomra, mint olyan jelenségre, amely Európa hagyományos közösségét fenyegeti. Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról (1790) című értekezésében a forradalmat nem egyszerűen XVI. Lajos kormányzata elleni fellépésnek tekintette, hanem olyan mozgalomnak, amely szétzilálja a korabeli európai társadalom erkölcsi és esztétikai normáit. Bürke szerint Franciaország politikai berendezését az angol mintát követve, fokozatos reformok útján kellett volna megváltoztatni. A forradalom „alaktalan szörnyeteg", maga a „felfegyverzett doktrína", amely ellen az európai nemzetek hadviselésének szabályai nem érvényesek, mert Párizs szétzúzta a civilizált hadviselés szokásait. Friedrich von Gentz porosz, majd osztrák politi-