Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - People and Nature in Historical Perspective (Ism.: Szende Katalin) 495

495 TÖRTÉNETI IRODALOM tervei — anyagi okokból nem valósultak meg. Ez a gondolat, s egy Buda és Pest közötti állóhíd ötlete, s természetesen a salétromüzem fejlesztés az utolsó pillanatig foglalkoztatta. Halála hirtelen — „vidám beszélgetései között " — 1824. május 11-én következett be. Koporsóját öt nap múlva a zsolcai családi sírboltba helyezték. Szakály Orsolya monográfiája PhD dolgozatának új kutatásokkal kiegészített változata. (Témavezetője H. Balázs Éva professzor, akinek kutatásai, anyagismerete, a 18. század utolsó évtizedeivel foglalkozó publikációi, mindenekelőtt Berzeviczyvel foglalkozó munkája nagy segítségére voltak a szerzőnek, hogy a Birodalom századvégi helyzetét megismerje.) A munka kiterjedt anyaggyűjtésre támaszkodik. így a Sárospataki Kollégium levéltárában és kézirattárában őrzött levéltár dokumentumai, az Országos Levéltár kancelláriai, helytartótanácsi és regnicoláris levéltárának állagai, s az ottani családi levéltárak releváns anyagai mellett a szerző eredményesen kutatta a bécsi Haus-, Hof- and Staatsarchiv, a Kriegsarchiv, valamint a londoni Public Record Office, továbbá a Natural History Museum Banks Archiv anyagait. így sikerült maximálisan feltárni és hasznosítani a témakör dokumentumait. Az anyag azonban így is hézagosnak bizonyult. Ezeket a hézagokat igyekezett a háttér felvázolásával (Vay neveltetése és iskoláztatása, a hadmérnöki képzés módja és követelményei) kiegészíteni. Más vonatkozásban ügyelt arra, hogy a történteket és Vay tevékenységét, annak szakmai vonatkozásait közel hozza az olvasóhoz. így technikatörténeti ismertetések (pl. Cherbourg kikötőjének, vagy a fonógépnek a leírása), az aszúbor készítése vagy a salétrom kinyerésének ismertetése ugyanúgy szerepelnek az összefüggések megértésének érdekében, mint az angliai agrárforradalom, vagy a hazai folyamszabályozási és csatornázási munkálatok áttekintése. A politikai összefüggések is magyarázatot kapnak: az osztrák-németalföldi mozgalmakról és az osztrák-török háború összefüggéseiről ugyanúgy olvashatunk, mint a II. József ellen létrejött, majd a jakobinus mozgalomban folytatódott hazai szervezkedésről, vagy arról, hogy az ifjabb Pittnek milyen nemzetközi fejlemények (angol-spanyol háborús feszültség a csendes-óceáni Nootka Sound miatt) kötötték le a figyelmét 1790-ben. A kötet mindehhez tekintélyes számú, s többnyire igen friss munkákat használt fel. Vay sokirányú érdeklődését az 1785-1788. évi utazás megfelelő kronológiai keretbe foglalta. A gróf vállalkozásait azonban indokolt volt párhuzamosan tárgyalni, jóllehet így bizonyos ismétléseket nem lehetett elkerülni. A zárófejezet Vay utolsó három évtizedének nagyívű összefoglalása. Érdekes, hogy a gróf magánéletéről viszonylag keveset tudni, így ifjú éveiről, vagy a hadseregben töltött idejéről. Házasságáról, megkésett — a háborús viszonyok által késleltetett — nászútjárói egy-két mondatot, fiai neveléséről valamivel többet olvashatunk. Vay személyéről felesége emlékezései nyújtanak információt. A gróf minden iránt érdeklődő, vállalkozó személyiségét azonban a szerző a dokumentumok alapján sikerrel, meggyőzően rajzolta meg. Vay tettein keresztül egy típust, a modernizáció lehetőségét felismerő és igénylő főnemes ritka — de társai révén nem egyedülálló — típusát ismerhettük meg. Szakály Orsolya hasznos, hézagpótló monográfiával mutatkozott be mint a hazai fiatal történészgeneráció tagja. Egy lábjegyzetből tudjuk, hogy Vay utinaplóját rendezi sajtó alá. Várjuk, hogy milyen új témát választ: főuraink nyugati utazásait, vagy az ifjabb Vay Miklós gróf életútját, aki 1848-ban a korona egyik őre, s akit a Batthyány-kormány az unió után Erdély kormánybiztosának nevezett ki. Urbán Aladár PEOPLE AND NATURE IN HISTORICAL PERSPECTIVE edited by József Laszlovszky and Péter Szabó (CEU Medievalia 5.) CEU Department of Medieval Studies & Archaeolingua, Budapest 2003. 394 ο. EMBER ÉS TERMÉSZET TÖRTÉNETI TÁVLATOKBAN A történeti ökológia mint új tudományág a természettudományok és a hagyományos történeti kutatások metszéspontjában az elmúlt évtizedekben jött létre, és napjainkban — az emberiséget fenyegető környezeti katasztrófa árnyékában — egyre nagyobb hangsúlyt kap. A múlt jelenségeinek vizsgálatakor is tért hódít az az ökológiai alapelv, mely szerint a természet, valamint az ember által teremtett mesterséges körülmények nem választhatók el egymástól, és csak egymás segítségével értelmezhetőek. Ennek jegyében rendezte meg a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszéke történészek, régészek, etnográfusok és a természettudomány számos ága képviselőinek részvételével 2002. évi nyári egyetemét. A jelen kötet az ott elhangzott elő-