Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Mil ans d'histoire Hongroise. Histoire de la Hongrie de la conquéte jusqu'á nos jours (Ism.: Sahin-Tóth Péter) 487

487 TÖRTÉNETI IRODALOM A kötetet részletes angol nyelvű rezümé és egy igen jól használható, szintén angol nyelvű térkép teszi hozzáférhetővé a nemzetközi olvasóközönség számára is. A szép papírra, szép tipográfiával nyomtatott kötetet forgatva az olvasó telhetetlenné válik. Amikor megköszöni Fazekas Istvánnak, hogy ilyen példamutató módon „feltámasztotta" Galla Ferenc kitűnő kéziratát, akkor szeretné mihamarabb olvasni Galla hagyatékából a magyarországi pálos missziókról és a hódoltság misszióiról szóló vaskos monográfiákat is. Tóth István György MIL ANS D'HISTOIRE HONGROISE Histoire de la Hongrie de la conquête jusqu'à nos jours István György Tóth (éd.). Ford. Csepeli Réka és Patrick Royer Budapest, Corvina/Osiris, 2003. 730 p. Örvendetesen gyarapodott a Magyarország történetét francia nyelven átfogóan bemutató igényes történeti munkák száma. A Corvina és az Osiris kiadók gondozásában, Tóth István György szerkesztésében kiadott kötet Magyarország történetét a honfoglalástól napjainkig tárgyalja. A vállalkozás bizton állíthatóan hiánypótló a maga nemében. A magyar történelemről ugyanis kevés friss és színvonalas összefoglaló mű forog közkézen francia nyelven. Utoljára a Corvina kiadónál 1974-ben megjelent Histoire de la Hongrie lépett fel azzal igénnyel és célzott meg hasonló olvasóközönséget, mint a jelen munka. Az akkori megkerülhetetlen ideológiai kötöttségekkel terhelt, illetve a magyar történeti kutatás és a hivatalos történelem felfogás három évtizeddel ezelőtti állapotát tükröző kézikönyv mind a mai napig referenciának számít a francia egyetemi és nagy közkönyvtárakban azok számára, akik alaposabban kívánnak tájékozódni a magyar történelemről. A szintén a Corvina által 1986-ban kiadott Mille ans d'histoire hongroise, amely a magyarul Egy ezredév címmel napvilágott látott kötet fordítása volt, az előbbinél jóval rövidebben, s ennek következtében sommásabban mutatta be a magyar történelmet, s az említett kötöttségek még érezhetőek szövegében. A marxista zsargon és sémák túltengése már nem róható fel az 1990-es években Budapesten megjelent átfogó igényű munkáknak (Lázár István: Petite histoire de la Hongrie. Corvina, Bp. 1994.; Nemeskürty István: Nous, les Hongrois. Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.), de ezek nem lépik túl a jó értelemben vett és szükséges népszerűsítés szintjét, nem tekinthetők szaktudományosán megalapozott szintéziseknek. A Franciaországban magyar szerzők tollából megjelenő művek (János Szávai: La Hongrie. Presses Universitaires de France, 1996. Miklós Molnár: Histoire de la Hongrie. Hatier, 1996.) sem lépnek túl ezen az igényen. Magyarország történetét ugyan több korszakon átívelően tárgyalja néhány Közép-Európával foglalkozó francia történész is (Henri Bogdan: Histoire des pays de l'Est des origines à nos jours. Perrin, 1990., majd második kiadása: Hachette, 1994. Jean Bérenger: Histoire de l'Empire des Habsbourg 1273-1918. Fayard, 1990.; Georges Castellan: Histoire des peuples de l'Europe centrale. Paris 1994.), de érthetően nem a magyar történelem részletes bemutatását tekintették fő feladatuknak. Tehát nagyon is időszerű volt egy olyan igényes, szakemberek által írott kézikönyv kiadása, amely mind adatgazdagságával, mind tartalmilag képes új összefoglalást nyújtani országunk történetéről a francia nyelven olvasóknak. A szóban forgó munka kisebb átdolgozástól eltekintve az Osiris kiadónál 2002-ben szintén Tóth István György szerkesztésében megjelent Milleniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig című könyv fordítása. Megítélésekor tehát erről a magyar olvasóközönség számára íródott és szerkesztett kötetről is óhatatlanul véleményt kell mondjon a recenzens. Úgy vélem, hogy ez az egy kötetben is tekintélyes méretű Millenniumi magyar történet jól sikerült vállalkozás. Ahhoz elég vaskos, hogy szerzői a puszta általánosságoknál alaposabban taglalhassanak egyes fontosnak ítélt kérdéseket, sőt, akár vitatott részletekre (pl. a kettős honfoglalás elmélete, a középkori krónikák forrásértéke vagy a török-kori demográfiai viszonyok kérdése), interpretációs lehetőségekre is kitérjenek. Mindezt viszont — a szerkesztő által is hangsúlyozottan — „olvasmányosan, ugyanakkor a történettudomány szakmai fogalomkészletéhez ragaszkodva" teszik. A kötet tehát „forgatható", kézbe vehető, jól összeválogatott illusztrációi és áttekinthető térképei hasznosan segítik az olvasót az eligazodásban. Mindez így együtt bizonyosan találkozik a megcélzott olvasóközönség igényeivel a szaktörténészek szűkebb körétől a történelmet tanítókon és felsőbb szinten tanulókon át a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótáborig.