Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
474 MAKK FERENC A magyar megnevezések felsorolásánál is a genea szó mellett szereplő tulajdonnevek (illetve méltóságnevek) törzseket jelölnek. Ezt bizonyítja a Hetumoger név is, amely a communis opinio szerint a magyar törzsszövetség elnevezése ('Hétmagyar') volt, s ez a steppei gyakorlatban a törzsek számát és a vezértörzset, illetve annak etnikumát adja meg (1. tokuz-oguz, onogur stb.)72 . Azaz a Hetumoger névben a moger szó a vezértörzs elnevezésére, a hetes szám a törzsek számára utal, amit a DAI is igazol, amikor a türkök (azaz a magyarok) hét törzséről beszél!'3 A moger név pedig megegyezik a DAI-ban szereplő (magashangrendű) Megeri névvel, tehát a Megeri szó egy törzset jelöl meg. Ebből következően a genea mellett álló többi tulajdonnév (illetve méltóságnév) is egy-egy törzset nevez meg. Végül azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kérdéses nevek óriási szórtságban teljesen beborítják a Kárpát-medencét, és számuk 300 körül van.'4 Ez hét nemzetség esetében elképzelhetetlen lenne, és csak a jóval nagyobb létszámú (mintegy 10-10 ezer fős) törzsek létezésével magyarázható meg reálisan. Tehát Vékony Gábor okoskodása itt sem állja meg a helyét, és nem fogadható el. 6) A honfoglaló magyarok politikai szervezete A honfoglaló, török nyelvű, nomád és pogány magyarság Vékony Gábor beállítása szerint meghódította és szolgájává tette az itt talált őslakosságot, amelynek túlnyomó többségét a finnugor ősmagyarok alkották, akik magukba olvasztották az itteni onogur-bolgárokat is. Az ősmagyarokba később békésen beleolvadtak a honfoglalók, viszont magyar nevüket a közös nép vitte azután tovább.7 ' Arra azonban nem tér ki, hogy miként volt képes a teljes létszámában mindössze 15-20 ezer fős török magyarság legyőzni és véglegesen hatalma alá vetni az 1,1-1,4 milliós őslakosságot. Ez történetileg képtelenségnek tekinthető. Vékony Gábor elveti a több kutató által feltételezett magyar szakrális kettős királyságot (fejedelemséget) azzal a meglepő érveléssel, hogy a — muszlim forrásban olvasható és szerinte szláv szóból származó — kündü méltóság mellett szereplő dzslh szó nem a második (azaz a gyula) méltóságot jelöli a magyaroknál, hanem személynév, és Árpád fiának, Ielekh-nek a nevével egyezik meg. Ielekh ily módon 920 tájára datálva magyar nagyfejedelemmé lépett elő Vékony Gábor okfejtése nyomán.7 1 ' A valóságban azonban — Berta Árpád közlése szerint — a muszlim kútfő dzslh szava hangtanilag nem egyeztethető meg a Ielekh személynévvel. A kündü pedig ismert módon nem szláv, hanem török (kazár) eredetű méltóságjelölő." n Németh Gy.: A honfoglaló magyarság kialakulása i. m. 79.; Kordé Zoltán: Hétmagyar. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (továbbiakban: KMTL) 262. 73 DAI 170-171. 74 A törzsnevekből származó helynevekre 1. Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László: Adatok a „korai" helyneveink ismeretéhez I. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 44. (1973) 32-38. 75 Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 189., 191., 194., 210., 214-215. 76 Uo. 209. 77 Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai i. m. 254., 368., 482 , 484.
