Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 473 5) A honfoglaló magyar törzsek Régóta vitatott kérdés, hogy a honfoglaláskor léteztek-e még törzsek avagy sem. Én azokkal értek egyet, akik azt vallják, hogy nemcsak a honfoglaláskor, hanem még a 10. század közepén is voltak törzsek, mégpedig hét magyar és három kavar törzzsel kell számolni."" Vékony Gábor monográfiájában úgy foglalt állást, hogy az Árpád vezette magyarok körében törzsek már nem léteztek, s a honfoglalók csupán egyetlen törzsként, egyetlen törzset alkotva — említett tanulmánya szerint mintegy 15-20 ezer fővel — érkeztek a Kárpát-medencébe. Ε nézetét nagyon sajátos módon igyekezett bizonyítani. Azt állítja, hogy a DAI 40. fejezetében a hagyományos felfogástól eltérően nem törzsnevek, (tudniillik Nyék, Megyer stb.), hanem csupán nemzetségnevek szerepelnek. A korábbi kutatásokra támaszkodva azt mondja, hogy az ún. törzsnevek hímnemű személynevek, s mellettük a görög genea szó nem törzset, hanem nemzetséget jelent (pl. Nyék nevű férfi nemzetsége, stb.). Ily módon a honfoglalóknál összesen hét nemzetséggel és az ezek által alkotott egyetlen törzzsel kell számolni."' Ehhez az érveléshez a következő megjegyzéseket fűzhetem. Az tény, hogy a mérvadó kutatók szerint a görög (bizánci) szemlélet a Nyék, Megyer és a többi főnevet személynévként fogta fel, de ettől függetlenül ténylegesen törzsnevekről van szó, s a genea szónak a nevek mellett bizonyíthatóan törzs értelme van.6" Lényegesebb viszont az, hogy sem Bizáncban, sem a török világban nem voltak teljesen tisztában a nomád nemzetségek és törzsek dolgában. Nemigen tudták minden esetben pontosan, világosan megkülönböztetni a nomád nemzetséget a nomád törzstől. Ezért van az, hogy a genea szó nemzetséget és törzset egyaránt jelenthet.6 9 Mi a helyzet a DAI-ban? A DAI nyelvhasználata szerint a genea szó több jelentésű; jelent nemzetséget (például: Árpád nemzetsége), jelent népet (például: a kazárok népe)70 , de jelent törzset is. Ezt a DAI besenyő fejezete bizonyítja egyértelműen. A 37. fejezetben a besenyők nyolc törzsét nevezi meg az író, s ezek jelölésére területi beosztásuk, elhelyezkedésük okán a thema 'terület, tartomány' értelmű szavat alkalmazza. Ez a kutatók szerint egybehangzóan törzs jelentéssel bír a besenyő megnevezések mellett. Ugyanakkor a 37. fejezet egyik helyén a császár a thema szóval teljesen azonos jelentésűnek veszi a. genea szót! Ez világosan mutatja azt, hogy a genea főnévnek van 'törzs' értelme is.71 M L. pl. Kristó Gyula: Törzsek és törzsnévi helynevek. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp. 1977. 221-223.; Róna-Tas A: A honfoglaló magyar nép i. m. 267-277., 302.; Makk Ferenc·. Turkia egész szállásterülete. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 117. (2003) 3-14. Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 193-194., 207-208. 88 Erre 1. Moravcsik Gyula: Szövegkritikai megjegyzések Konstantinos Porphyrogennetos magyar fejezeteihez. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 289-291.; Gyóni Mátyás: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Bp. 1943. 66.; Görffy György: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács László, Veszprémy László. Bp. 1997. 229., 230. 68 Ehhez 1. pl. Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged 1995. 238. - A genea szó nemzetség és törzs jelentését egyaránt hozzák a görög nagyszótárak (pl. H. G. Liddell - R. Scott: Greek-English Lexikon. Oxford 1953. 342.). 70 DAI 174-175., 178-179. 71 DAI 168-169. - Ehhez 1. Moravcsik Gy.: Szövegkritikai megjegyzések 289.; Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai i. m. 363.
