Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 471 közhely, toposz volt a korabeli történetírásban. A Hispániára 881-ben támadó normannokat az arabok ugyancsak ismeretlen népnek (gens incognita) nevezték, holott — Ázsia helyett — csak Skandináviából törtek rájuk hajóikkal a tengeren.5' 862 után (majd pedig a 881. évi ausztriai csatájukat követően) Európa számára nem lehettek ismeretlenek a magyarok, amit bizonyít az is, hogy a Bajor Geográfus a 850-860-as években keletkezett művében a kelet-európai népek között felsorolja az etelközi magyarokat is.5 4 A toposzt egyébként mint stilisztikai fogást a 10. század második felében még alkalmazza a honfoglaló magyarokra Liudprand és Folcuin is, valamint a 11. század végén Szent István Hartvik-féle legendája." 3) Az Ungroi kérdés De kimutathatóan ismerték a magyarokat még 860 előtti időkre szólóan Európában a bolgárok és a bizánciak is. Ezt bizonyítja a 960-as években íródott s Georgius Monachus Continuatus ('György barát folytatója') címen idézett bizánci munka, amely szerint 836-838 táján a magyarok — Ungroi, Unnoi, Turkoi néven — az Al-Dunánál a bizánci szövetséges makedónokkal hadakoztak bolgár kérésre.0" Mivel ez az adat felettébb kényelmetlen Vékony Gábor számára (nála a török fajú magyarok csak 860 táján keltek át a Volgán!), ezért kijelenti, hogy a bizánci forrás ezen közlése — kései, 10. század végi keletkezése miatt — a honfoglaló magyarokra nem vonatkoztatható.5 . Vékony Gábor nem veszi figyelembe azt, hogy a bizantinológia általánosan elfogadott megállapítása szerint az Ungroi, Unnoi és a Turkoi nevek különböző, 10. századi középgörög forrásokban hiteles formában egyaránt használatosak voltak a magyarok megnevezésére, és semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a három etnoním egyszerre, egyazon kútfőben is előfordul. S ami még ennél is fontosabb: az Ungroi népnév Bizáncban kezdettől fogva mindvégig mindig csak a magyarokat jelölte!58 Ez persze Vékony Gábor egész ala juntlug históriáját teszi hiteltelenné, hiszen a bizánci krónika szerint a honfoglaló magyarok már a 830-as években Európában tartózkodtak. M Chronica Hispana saeculi XU. Pars Π: Chronica Naierensis. Ed. J. A. Estevez Sola. Corpus Christianorum, Continuatio Mediaevalis 71A, CLCLT-5. CD-ROM. Turnhout: Brepols 2002. 2. Könyv, par. 16., linea 15. " Veszprémy László: Nyugati források a 9. századi Pannoniáról. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László, Veszprémy László. Bp. 1996. 153-157.; Wolfgang Η. Fritze·. Geographus Bavarus. In: Lexikon des Mittelalters IV Band/VI. Lieferung. München-Zürich 1988. 1269-1270. 55 A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged. 1995. 212., 228.; Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1999. 323. " Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Összegyűjtötte, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Moravcsik Gyula. Bp. 1984. (Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1934. 53-58. — L. még Gyula Moravcsik·. Sagen und Legenden über Kaiser Basileios I. In: Studia Byzantina. Szerk. János Harmatta. Bp. 1967. 158-164.; Szádeczky-Kardoss Samu·. A magyar őstörténet görög és latin forrásainak néhány problémájáról. Antik Tanulmányok 22. (1975) 151-154. 57 Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 180. 58 Minderre 1. pl. AMTBF 165. és a Függelék.; Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Bp. 1953. 39.; Gyula Moravcsik: Byzantinoturcica I. Berlin 1958. 271-272.
