Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
470 MAKK FERENC nem beszél a magyarokról, szerinte a tarka lovúak népe lehetett finnugor, szamojéd vagy paleoszibériai népesség, de a török voltukat teljességgel kizárja.4 8 Ez azért fontos, mert Vékony Gábor a honfoglaló magyarságot török fajú és török (köztörök) nyelvű népnek tekinti. Előadásában a 8. század közepe és 821 között az ala juntlugok szomszédaikkal, a besenyőkkel egyidőben elhagyták az Irtis folyó vidékét, és a Volgától keletre, a Volga-Urál folyók közti területre telepedtek át. Vékony Gábor ezt a földet — a DAI-ra hivatkozva — mondja Levediának. Mellettük, tőlük délkeletre telepedtek le a besenyők, akik később kiszorították az ala juntlugokat Levediából, a Kazár Birodalom szomszédságából. Ha jól értem (de ez nem biztos a szűkszavú leírás miatt), ez a Levedia tulajdonképpen azonos a későbbi Baskíriával. Itt keletkezett a 9. században az ala juntlugok madzsir>magyar neve is.4 9 2) Az ismeretlen nép Vékony Gábor szerint Levediából viszonylag hamar — néhány év után —, a 860-as évek elején költöztek át a honfoglaló magyarok a Volgán át Európába Atelkuzu( = Etelköz) területére, majd innen a Kárpát-medencébe mentek. '" A szerző Etelköz közelebbi földrajzi fekvésével könyvében nem foglalkozik, noha korábban egy cikkében (1986) részletesen értekezett róla, s azt a Volga és a Dnyeper közti területre helyezte el.51 Annak bizonyítására, hogy csak 860 táján került Ázsiából Európába a török magyarság, a következő érvelést alkalmazza. Mivel 862-ben a Szent Bertin-monostor évkönyve, a 10. század elején pedig Regino prümi apát és egy névtelen szerző (a Dado-féle levél írója) ismeretlen népnek titulálja a magyarságot, holott a korabeli Európa eléggé tájékozott volt Kelet-Európa népeiről, csupán azzal magyarázható, hogy a magyarok (=ala juntlugok) eredendően igen távoli, az európai látókörön túl fekvő (azaz ázsiai) vidékről jöttek, mégpedig az ala juntlugok Irtis környéki ázsiai hazájából.5 2 Mindez azonban szerintem teljességgel tarthatatlan okoskodás. Ha egy népet Nyugat-Európában első megjelenéséig nem ismertek (például a magyarokat a Szent Bertin-évkönyv), az még nem jelenti azt, hogy Ázsiából érkezett volna az a nép. Ez a kifejezés egy elterjedt s kedvelt Senga Toru: A T'ung-tien híradásai a közép-eurázsiai népekről. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László, Veszprémy László. Bp. 1996. 45. - Ehhez 1. még Németh Gyula.·. A tarka lovak országa. Ethnographia-Népélet 48. (1937) 103-107.; Harmatta János·. Színes lovú népek. Magyar Nyelv 42. (1946) 26-34. 4" Vékony G.\ Magyar őstörténet i. m. 182-183., 206. - Megjegyzem: 1986-os tanulmányában Vékony az Emba folyó vidékére, mégpedig az Urál hegység és az Aral-tó közti területre helyezte Levediát (Vékony G.: Levedia i. m. 50., 51.). r'° Vékony G.·. Magyar őstörténet i. m. 182., 184., 206. - Vékony G. szerint a török magyarok első európai szereplése 861-hez kapcsolható, amikor Cirill (Szent Konstantin) találkozott velük a Krím-félsziget és a Volga folyó torkolata közti területen (Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 205.). Ténylegesen azonban a Cirill-életrajz ezt az eseményt földrajzilag a Krím-félszigeti Kherson város és az Azovi-tenger közti vidékre helyezi (Pannóniai legendák. Ford. F Kováts Piroska. Bp.-Bratislava 1978. 33-34.; Király Péter. A magyarok említése a Konstantin- és a Metód-legendában. Bp. 1974. 9.). Vékony szándékosan csúsztat, amikor a Volgát emlegeti, hogy ezzel is hangsúlyozza: a magyarok éppen ekkoriban keltek a Volgán, tehát igazából még e folyó vidékén tartózkodnak, s nem az Al-Duna környékén. 51 Vékony G.: Levedia i. m. 50., 51. 52 Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 183., 207.
