Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 467 tudniillik a későbbi források (például a De administrando imperio; a továbbiakban: DAI) magyaros neveket azért alkalmaztak visszamenőlegesen a régebbi időkre vonatkozóan, mert a források keletkezésének idejében a kétnyelvűség következtében a finnugor eredetű szolgák közül kikerülő feleségek révén már a török nyelvű honfoglaló magyarok körében is elterjedtek a finnugor jellegű nevek. Azaz szerinte a későbbi forrásokat (például a DAI császári szerzőjét, VII. Bíborbanszületett Konstantinost) a magyar vezérek: Bulcsú, Termacsú és Gyula — mivel ténylegesen már nem ismerték Árpád és utódai valóságos, eredeti nevét — tudatosan félretájékoztatták saját korukból átvett, kölcsönzött nevekkel.3 4 Teljes abszurditás az egész! Erre egész egyszerűen nem lehet mást mondani! De Vékony Gábor folytatja: az Arpadi, Felicsi és Tas személynevek a korábbi magyaros névadás termékei, amilyen forma a törököknél nem létezett. Ezt szerinte a 'kő' jelentésű Tas név mutatja leginkább, amely — miután ilyen név a törökben Vékony Gábor szerint nem volt — csak a magyar 'kő' közfőnév törökre fordítása lehet a magyaros névadás eredményeként. '' A valóságban azonban igen számos Tas személynév fordul elő a különböző török nyelvekben részben önállóan, részben összetételekben, amint azt Gombocz Zoltán már 1915-ben megírta. "' (Ez szerzőnk részéről komoly tájékozatlanságra vall.) Azaz Vékony Gábor állításától eltérően nincsenek tényleges nyelvi adatok a kárpát-medencei ősmagyarság korai ittlétének bizonyítására. Csak megjegyzem: Levedi fővajda nevével Vékony Gábor egyáltalán nem is foglalkozik, minthogy annak finnugor jelentése ('lövő') és igen régi volta (836-838 tájára utalóan) végleg nem lett volna alkalmas az ún. honfoglaló magyarok török etnikumának igazolására. '7 II/2.4. A létszámok kérdése Ismeretes, hogy a honfoglalás kori Magyarország lakóinak létszámát illetően nagy a vita a szakemberek körében.'8 Vékony Gábor érdekes módon könyvében számszerű adatokat nem ad sem Árpád magyarjainak, sem a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakóinak létszámára vonatkozóan. Mindössze annyit mond, hogy Árpád csupán egyetlen egy törzsnyi néppel érkezett a 9. század végén Pannoniába, és e törzs katonáinak száma 5000 körül volt.3 9 Pontosan ugyanezt állítja egy korábbi tanulmányában is, amelyben azonban részletesen kifejti nézetét a honfoglaló magyarság és a korábbi népesség létszámát illetően. Érdemes tehát itt közelebbről megnézni véleményét. Vékony Gábor az ősmagyarság (és az őslako-Vékony Gábor: Magyar őstörténet i. m. 183-184. 35 Uo. 184. Gombocz Zoltán: Árpád-kori török személyneveink. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 16. sz. Bp. 1915. 21-22. 37 Levedi nevére 1. Balázs János: Magyar deákság. Bp. 1980. 245-250. - Egyébként a névre vonatkozó újabb vitára - részletes irodalommal együtt - 1. Fehértói Katalin: Árpád-kori Levente és Leue, Lewedi személyneveink eredete. Magyar Nyelv 93. (1997) 426-441.; Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv 94. (1998) 187-188. " Az Árpád-kori Magyarország lakossága lélekszámára vonatkozó vitára 1. pl. Kristó Gyula: Magyarország lélekszáma az Árpád-korban. In: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Millecentenáriumi előadások. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1997. 35-65. la Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 194., 211.
