Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
466 MAKK FERENC ki azonban véleményét egy, 1997-ben publikált tanulmányában. A könnyebb megértés céljából kénytelen vagyok most ezen írása főbb megállapításával foglalkozni. Ebben a terjedelmes cikkében Vékony Gábor azt az a>ο hangváltozást, amely meghatározott esetekben a szláv nyelvekben a 9. század elejéig, közepéig végbement, használja fel annak bizonyítására, hogy tudniillik azon szláv szavainkat, amelyek az eredeti o-hang helyén α-hangot tartalmaznak, a 9. század közepe előtt vették át elődeink a Kárpát-medencében. Ez is tehát azt támasztaná alá, hogy az ősmagyarok a 9. század közepe előtt már itt laktak. Bizonyító példái között legrészletesebben a magyarba átkerült apát és apáca szavakkal foglalkozik, amelyek a 9. század közepe után a szláv opat, opatica alakokat mutatták, míg a 9. század közepe előtt apat, apatica formában léteztek. Azaz okoskodása szerint az apát és az apáca szavakat még aza>o hangváltozás végbe menetele előtt, a 9. század közepét megelőzően vettük át szláv nyelvből a Kárpát-medencében.32 Ezzel szemben, miként erre H. Tóth Imre professzor 2003 novemberi levelében felhívta a figyelmemet, magyar nyelvtörténészek és szlavisták — elsősorban Kniezsa István, aki az 1111. és 1113. évi zobori oklevelek szóanyagát vizsgálta — arra mutattak rá, hogy ezekben az esetekben nem egy, hanem két hangtörvénnyel kell számolnunk, mivel mindkettő érvényesült. A szláv a>o változás után átvett szavakat illetően a magyarban lejátszódó nyíltabbá válás eredményeképpen o>a változás következett be a szlávból o-hanggal átkerült szavakban a korabeli magyar hangtörvény nyomán (például potok>patak, okol>akol, opat>apát, opatica>apáca stb.). Azaz Vékony Gábor a szláv a>o hangváltozás kronológiájával sem tudja igazolni azt, hogy az ősmagyarok már a 9. század előtt a Kárpát-medence lakói lettek volna.3 1 II/2.3. A személynevek kérdése Az ún. kettős honfoglalás elmélete mindegyik variációjának egyik alapvető problémája az, hogy a feltételezett első honfoglalás népe körében nem található finnugor jellegű személynév. Vékony Gábor ezen úgy akar segíteni, hogy az általa — Kárpát-medencébe telepített — ősmagyarságnál részben magyar eredetű személyneveket, részben magyaros névadás révén keletkezett, illetve használatos neveket törekszik kimutatni. Megfigyelhető ezen törekvése az Árpád, Felicsi, (Feli) és a Tas nevekkel kapcsolatban. Az Árpád, Felicsi és Tas esetében Vékony Gábor kijelenti, hogy ezek a nevek azokra a kapcsolatokra vezethetők vissza, amelyek létrejöttek és fennálltak a honfoglaló (török) magyarok és a finnugor ősmagyarok között Árpádék honfoglalása előtt egyrészt már Kelet-Európában, másrészt pedig a honfoglalás után a Kárpát-medencében. Ezt még megtetőzi azzal a nyakatekert okoskodással, hogy " Vékony G.: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században. Eletünk 1997: 10. 1145-1170., 1997: 11-12. 1317-1340. - Az a>o hangváltozással kapcsolatos fejtegetését 1. az 1321-1322. oldalakon. Megjegyzem: mind Berta Árpád, mind H. Tóth Imre professzor úr hozzájárult ahhoz, hogy ezen írásomban leveleikre hivatkozzam. Szívességüket ezúton is köszönöm. - L. még Kniezsa István: A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevelei mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. Debrecen 1949. 39., ill. Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc. Bp. 2003. 35>-v-ü.w.
