Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 465 kérdés: Vékony Gábor török és szláv nyelvészeti érvei helytállóak-e avagy nem? Én sem szlavista, sem turkológus nem vagyok, ezért neves turkológus és szlavista nyelvész szakemberek (Berta Árpád és H. Tóth Imre professzorok) véleményét kértem ki e rendkívül fontos kérdésekben. II 12.1. A török nyelvészeti érvelés Vékony Gábor szerint a finnugor ősmagyarok bolgár-török jövevényszavaikat az i.u. 6-7. században azoktól a bolgár-törököktől vették át, akik i.u. 500 tájától a Kárpát-medencében éltek. Azt nem magyarázza meg — s ez nagy hiba —, hogy miért nem vehették át másutt e szavakat, hiszen szerinte is a 6-7. századokban egész Kelet-Európa területén ott voltak a különböző bolgár-török népek. Vékony Gábor úgy érvel, hogy a bolgár-török nyelvekben bizonyos helyzetben (szóeleji magánhangzók előtt) u-hang jelenik meg az i.u. 700 körüli időktől, s minthogy a magyar nyelv bolgár-török szavaiban ez a szóeleji u-hang magánhangzók előtt még nincs ott, ezért e szavakat 500 után és 700 között vették át az ősmagyarok a kárpát-medencei bolgár-törökségtől. Azaz a 6-7. században a finnugor ősmagyarok már itt éltek a Kárpátok medencéjében."" Vékony Gábor okfejtése azonban téves, mert a turkológus professzor véleménye szerint a szó eleji υ-hang jelentkezése a bolgár-török nyelvekben egyáltalán nem zárult le egycsapásra 700 körül, hiszen például az onogur-bolgárhoz hasonlóan „r"-török nyelvnek minősülő csuvasban még a 10. században is élő hangváltozásnak számított. Ezért szóeleji — vmássalhangzó nélküli — magánhangzós kezdetű bolgár-török szavak 700 után még hosszú ideig (évszázadokig) — és máshol (például a Kazár Birodalomban) — kerülhettek az ősmagyar nyelvbe! Eközben a magyarok átvehettek és át is vettek már υ+magánhangzó kezdetű bolgár-török szavakat is (például váj, vályú, vendég, verseng, vejsze stb.). Vagyis Vékony Gábor ezen okfejtése sem állja meg a helyét, és így semmiképpen sem alkalmas annak bizonyítására, hogy ti. az ősmagyarok már a 6-7. században a Kárpát-medencében éltek volna.29 II/2.2. A szláv nyelvészeti érvelés Vékony Gábor könyvében a kései ősmagyarság vonatkozásában érdemleges szláv-magyar nyelvi érintkezésekkel nem számol, mivel szerinte a 9. századig, illetve az általa feltételezett 10. század végi telepítésekig a szlávság jelentősebb nyomaival a Kárpát-medence belső területein nem találkozunk."' Ennek ellenére Vékony Gábor szláv nyelvészeti érvekkel is dolgozik annak igazolására, hogy tudniillik az ősmagyarok már a 9. század közepe előtt itt éltek a Kárpát-medencében. A szerző ezen könyvében csupán röviden hivatkozik bizonyos nyugati délszláv eredetű szavak 9. század előtti átvételére.3 1 Sokkal bővebben és világosabban fejti " Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 174-177. Minderre Berta Árpád professzor 2003 novemberi levelében hívta fel a figyelmemet. Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 192. - Arra, hogy a Kárpát-medencében - főleg annak belső területein - jelentős számú szláv népesség élt a magyar honfoglalás előtt 1. Kristó Gyula ·. Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp. 2003. 81., 85. " Vékony G.\ Magyar őstörténet i. m. 213.
