Századok – 2005
FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459
464 MAKK FERENC II. Az ősmagyar kor: Ez a finnugor eredetű magyarság önálló életének azon kora, amely a honfoglalásig, illetve az államalapításig tartott. Ezt két szakaszra bontja: a korai és a kései ősmagyar időszakra. Ez egyébként a régóta elfogadott nyelvészeti periodizáció átvétele. IIU. A korai ősmagyar kor története („a sötét kor") Természetesen kronológiai probléma itt is van, mivel egyik helyen a korszak i.e. 1300-tól, másik helyen viszont i.e. 500-tól indul, s a törökséggel való érintkezés koráig (i.u. 5. századig) tart. Földrajzilag a Dnyeper és a Donyec közti területen (könyve más részében azonban a Don és a Donyec folyók vidékén) — a kelet-európai erdős steppe övezetében — élnek az obi-ugoroktól elvált finnugor ősmagyarok/' A szerző közléseiből kiderül, hogy ebben az időben pontusi és balkáni nyelvi hatások érték a magyarságot, amit — miként állítja — többek között albán, dáko-műsz és géto-műsz szavak átvétele bizonyít. Ilyenek szerinte a — némi következetlenséggel — már ugor kori átvételnek megtett tej, tíz és tőgy szavak mellett - a disznó, szőlő, eke, mogyoró szavaink/1' Ténylegesen a disznó, szőlő és eke szavak azonban csuvasos török nyelvből való átvételek jóval későbbi időszakban. A mogyoró főnév pedig az uráli mony 'tojás' jelentésű szó származéka a magyar nyelv külön életében."' Ily módon tehát semmiféle magyar-albán, magyar-dáko-műsz, illetve magyar-géto-műsz kapcsolatok igazolására ezek a szavak nem alkalmasak. II/2. A kései ősmagyar kor A korszak az i.u. 5. századtól a honfoglalásig, illetve az államalapításig tart, s fő nyelvi jellegzetessége az, hogy ez az időszak a törökséggel való intenzív és sokoldalú érintkezés ideje. Az ősmagyarok Vékony Gábor szerint — s ez egész koncepciójának egyik döntő eleme — az i.u. 6. század elejétől a Kárpát-medencében voltak, s itt érték meg az Árpád vezette s köztörök nyelvű magyarok honfoglalását. Arról sajnos nincs szó, hogy miként és minek eredményeképpen kerültek a kelet-európai steppe zónájából a finnugor ősmagyarok a Kárpát-medencébe! Nyelvészeti érvekkel igyekszik bizonyítani azt, hogy a 6. századtól kezdve folyamatosan itt élnek. Török és szláv nyelvészeti érvekkel dolgozik. Ezért alapvető sei. Bp. 1998. 21. - Bizonyos iráni jövevényszavak tanúsága alapján úgy tűnik, hogy a halász-vadász finnugorság az (i.e. 4000 körüli időktől kezdődő) ún. ősiráni korszakban, pontosabban az i.e. III. évezredben érintkezésbe került földműves és állattartó iráni népességgel. Ennek nyomán a korai bronzkorban a finnugorok körében a földművelésnek és az állattartásnak valamiféle igen egyszerű, kezdetleges formája jelentkezett csupán. Ehhez 1. Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 89., 245. 25 Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 97., 156., 163., 178. 26 Uo. 158-159.; 164-166.; 168., 171. 27 MSzFE II. 449-450.; TESz I. 646-647., 733., II. 941-942., III. 794.; EWU I. 267., 305-306., II. 987-988., 1455-1456. L. még Ligeti L.\ A magyar nyelv török kapcsolatai i. m. 25., 29., 47., 234.; Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Közzéteszi Berta Árpád. Bp. 1991. 228.; Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 98.
