Századok – 2005

FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 463 ugor korból származtatja a letelepült életmód bizonyítására, holott eredeti jelentése fakéreggel vagy állatbőrrel borított sátor, illetve földkunyhó volt, s így természetesen nem alkalmas állandó letelepültség igazolására.17

Hasonlóan jár el a vaj szóval is, minthogy az eredeti 'zsiradék' jelentése helyett a későbbi 'vaj' értelmet tulajdonítja neki a magasszintű finnugor állattartás jeléül.1

8

A finnugor had szónak 'sereg, csapat' jelentést tulajdonít, noha az ősi, eredeti értelme 'nemzetség, nagycsalád' volt, s így nem is tekinthető fiatal harcosokból álló katonai kíséretnek. A 'sereg, csapat' jelentés csak későbbi fejlemény a törzsi sereg részeinek nemzetségenkénti beosztása nyomán.19

A téves származtatástól sem riad vissza. Erre példa lehet az úr szó, amit a szerző a finnugor korból eredeztet, holott ez a főnév honfoglalás előtti török jövevényszó a turkológia újabb állásfoglalása szerint.2

0

Ugyanilyen jellegű az ártány 'herélt kandisznó' jelentésű főnév, amit indogermánból átvett finnugor kori szónak tart a letelepült életforma bizonyítékaként, a turkológia viszont honfoglalás előtti csuvasos törökből eredő jövevényszónak minősíti.2

1

Tej szavunkat teljes határozottsággal nyugati indogermán nyelvből eredezteti, miként a haj, és a tőgy szavakat is. A mérvadó szótárak és irodalom szerint a tej főnév iráni kölcsönszó, a haj ugor örökség, a tőgy pedig bizonytalan származású, legnagyobb valószínűséggel finnugor kori szavunk.2

2

Olykor — a pillanatnyi igényeknek megfelelően — egy-egy szót hol az egyik, hol a másik korba helyez. A juh szavunkat egyszer finnugor, másszor ősmagyar kori szónak tartja.2

' Ezen és hasonló példák alapján Vékony Gábornak a finnugor és az ugor kori gazdasági és társadalmi élet magas fejlettsége bizonyítására irányuló törekvéseit nem tartom elfogadhatóaknak. Feltételezhetően nyelvész szakemberek ennél sokkal több és komolyabb lingvisztikai problémát találnak Vékony Gábor nyelvészeti fejtegetéseiben. Elég lehet itt arra hivatkozni, hogy nemcsak a korábbi, de a mai uralisztika sem látja nyelvészetileg elfogadhatónak a finnugorok fejlett állattartó, földművelő és letelepült életmódjára vonatkozó elképzeléseket.2

4 nyelvrokonaink. Bp. 1978. 84.; Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I—II. Hrsg. v. Loránd Benkő. Bp. 1993-1994. (továbbiakban: EWU) I. 552-553.; Ligeti Lajos·. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. 135.; Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 89., 158. 17

Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 111. - MSzFE II. 278-279.; TESz II. 76-77.; EWU I. 539. L. még Hajdú P.-Domokos P.: Uráli nyelvrokonaink i. m. 73.; Ligeti L.\ A magyar nyelv török kapcsolatai i. m. 150.; Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 89. " Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 111-112. - MSzFE III. 666-667.; TESz III. 1069.; EWU III. 1596. L. még Hajdú P.-Domokos P.: Uráli nyelvrokonaink i. m. 73.; Róna-Tas Α.: Α honfoglaló magyar nép i. m. 89. 19

Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 126-127. - MSzFE II. 238-239.; TESz II. 13.; EWU I. 507. L. még Hajdú P.-Domokos P.: Uráli nyelvrokonaink i. m. 78. 20

Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 99., 278., 290. 21

Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 122. - Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai i. m. 284-285.; Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 98. 22

Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 137. - MSzFE II. 244-245.; III. 643-644.; TESz II. 20., III. 876., 955-956.; EWU Ι. 510-511., II. 1495., 1537-1538. L. még Róna-Tas Α.: A honfoglaló magyar nép i. m. 89., 98. 2,1

Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 111., 121., 168. - Ehhez 1. Hajdú P.-Domokos P: Uráli nyelvrokonaink i. m. 75.; TESz II. 284.; EWU I. 650-651. 24

L. pl. Hajdú P.-Domokos P.: Uráli nyelvrokonaink i. m. 71-77.; Péter Hajdú-Péter Domokos: Die uralischen Sprachen und Literaturen. Bp. 1987. 316-329.; Rédei Károly. Őstörténetünk kérdé-