Századok – 2005

FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459

462 MAKK FERENC népnek minősíti. Komoly fogalmi zavarról van szó, hiszen a nomád jelző teljesen más korszak teljesen más életformájának a jelölésére használatos és foglalt a történettudományban.1

1 1/2. A finnugor kor és az ugor kor A finnugor periódust Vékony Gábor kronológiáikig egyszer az i.e. III. évezredre, máskor pedig az i.e. IV—III. évezredre, helyileg pedig az Oka és a Káma folyók közt, a Volga-szakasztól délre elterülő vidékre teszi.12 Az ugor kor kronológiájának meghatározásában is következetlenség tapasztalható, hiszen az időszakot egyik helyen az i.e. III. évezred végétől, illetve kb. i.e. 2000-től i.e. 500-ig datálja, másik helyen viszont i.e. 1300-zal zárja az ugor kor végét. Földrajzilag a Donyec és a Volga folyók közti (esetleg az Urál hegység déli részéig elhúzódó) területre teszi az ugor őshazát.13 Vékony Gábor szerint a finnugorság életében döntő változás következett be, amennyiben indogermán szomszédaik erőteljes hatására a zsákmányoló (halász-vadász) életmódról áttértek a földművelő (gabonatermelő), állattartó és letelepült életmódra. S eközben az egyes területek fejedelmei mellett ifjú harcosok katonai kíséretként tömörültek, akik otthon a rendet és az adóztatást biztosították uraik számára, idegen földön pedig zsákmányszerző hadjáratokban vettek részt.14 Az ugor korban az urak vezette népesség fejlett lótartással foglalkozott, és az ugorok gazdálkodása már ekkor európai szintű parasztgazdálkodás volt. (Az európai szintű, illetve jellegű parasztgazdálkodás ettől kezdve könyve további részében a szerző egyik gyakran használt s kedvenc kifejezésének bizonyul.) Kereskedelmi összeköttetéseik egész Eurázsiát behálózták. Mindezt — beleértve az ugorság lovaskultúrájának kialakulását — a kaukázusi, illetve közel-keleti (hur- I ri, grúz, elámi) kapcsolataik idézték elő Vékony Gábor szerint.1' A finnugorok és az ugorok gazdasági és társadalmi életében végbement jelentős, illetve általa feltételezett változások igazolására Vékony Gábor mindenekelőtt nyelvészeti, (lexikai, etimológiai és jelentéstani) érveket használ. Történészként is — a vonatkozó szakkönyvek és szótárak segítségével — megállapíthatom \ azt, hogy Vékony Gábor igen önkényesen bánik a szavakkal, jelentéseikkel, származtatásukkal és rokonságuk meghatározásával. Néhány példával kívánom észrevételemet bizonyítani. Megfigyelhető, hogy bizonyos esetekben a szavakat a ténylegesnél korábbi időből származtatja. így tesz pl. a hét számnévvel is, amelyet Vékony Gábor a finnugor korba helyez, jóllehet azt az uralisztika ugor kori iráni átvételnek tartja.16

Számos alkalommal az egyes szavak későbbi időben kialakult jelentéseit régebbi időre teszi. így a ház szó esetében a szilárd falú lakóépület jelentését a finn-11

Uo. 120. - Vö. Ecsedy Ildikó·. Töprengések a magyar földről és népeiről. A nomád életforma és a „félnomád" terminus csapdái, valamint a nemzetségi társadalom. Keletkutatás 1994 ősz. 65. n Vékony G.: Magyar őstörténet i. m. 97., 115., 135., ill. 113., 130., 134. 13

Uo. 97., 99., 135., 136., 141., 156. " Uo. 120-130., 138-139. 15

Uo. 132-148. 1β Uo. 124. - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I—III. Főszerk. Benkő Loránd. Bp. 1967-1976. (továbbiakban: TESz) II. 101.; A magyar szókészlet finnugor elemei I—III. Főszerk. Lakó György. Bp. 1972-1978. (továbbiakban: MSzFE) II. 283-284. Hajdú Péter-Domokos Péter: Uráli