Századok – 2005

FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459

460 MAKK FERENC a néprajz és a filológia sokrétű, bonyolult kérdésköreiben. Az kétségtelen, hogy munkája interdiszciplináris szemléletű alkotás. Ugyanakkor tudományos kontroll nélküli fantáziája és dús ötletgazdagsága előtt nem volt lehetetlen feladat, minden kérdésre van válasza, s állásfoglalásait természetesen bizonyítottaknak és megfellebbezhetetleneknek tekintette. Jelen írásomban a továbbiak során Vékony Gábor műve főbb megállapításaival kívánok foglalkozni. Elöljáróban leszögezem, hogy történésznek tartom magam, és semmiképpen nem vagyok nyelvész. Éppen ezért elsősorban Vékony Gábor történeti jellegű következtetéseihez, gondolataihoz fogok hozzászólni. A nyelvészeti jellegű állításait és eszmefuttatásait csak bizonyos ismereteim, olvasmányanyagaim, mindenekelőtt pedig megkérdezett nyelvészkollégáimtól kapott írásbeli instrukciók alapján fogom vizsgálat alá venni. Fontos tudni azt, hogy a könyv túlnyomó része lingvisztikai jellegű munka! A szerző a magyarság őstörténetét, illetve néppé válásának históriáját — egy sajátos (? kettős) honfoglalás-koncepciónak megfelelően — két önálló, külön szálon vezeti végig. Magát a kettős honfoglalás kifejezést ugyan nem használja, de szellemi elődjeihez: Vámbéry Árminhoz és László Gyulához hasonlóan kétféle magyarságról és két magyar honfoglalásról beszél mindvégig. Először a korábbi foglalók, az ún. (finnugor) ősmagyarok Pannoniáig vezető útját mutatja be. Már ebből is kiderül, hogy Vékony Gábor a magyarság őstörténetéről (egyúttal néppé válásáról) — a kezdetektől Szent István államának megalapításáig — teljesen új, minden eddigi felfogástól radikálisan eltérő képet alkotott, amely kép természetszerűleg Vámbéry Ármin, illetve László Gyula koncepciójától is sok lényeges ponton különbözik. Vékony Gábor elméletének értékelésében a szerző gondolatmenetét követem, amely a finnugor ősmagyarok történetét két nagy egységre (úgymint: I. Az előmagyar korra, illetve II. Az ősmagyar korra) és ezeken belül több kisebb alperiódusra bontja az uralkodó nyelvészeti időrend alapján. Az ún. előmagyar kor szakaszolása hagyományos: uráli, finnugor és ugor periódus alkotja.* Előre kell bocsátani: nagyon nehezen követhető a szerző okfejtése, mert egyrészt a főbb idő-és helykoordinátákat szétszórtan és nem is egyformán tárgyalja, másrészt hiányoznak éppen e helyeken a tájékoztatást megkönnyítő térképes ábrák, amelyekre pedig az olvasónak nagy szüksége lenne. III. Az uráli kor Vékony Gábor egészen új helyre lokalizálta az uráli őshazát, s ennek következtében — az eddigiekhez viszonyítva — teljesen új helyre kerülnek a későbbi (finnugor és ugor) őshazák is. Az uráli őshazáról tehát új képet rajzol meg, s ez nagyon nagy fontosságú tudományos eredmény lenne, ha igaz lenne. De Vékony Gábor nem tudja bizonyítani saját uráli őshaza-teóriáját. Az már külön kérdés, hogy önellentmondások több alkalommal is zavarják, megnehezítik nézetének megértését és értékelését. így pl. az uráli kort egy helyen az i.e. V-IV évezredekre datálja, máshol viszont az i.e. VI-V évezredre teszi.' r' Uo. 97. ' Uo. 97., 103. - Utóbbira 1. pl. Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp. 1997. 42-43., 87-89.