Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
438 NÉMETH PÉTER lom, sem Tokaj történetének összeállítói5 2 nem fordítottak gondot a teljes számadás kiadására, sem a benne lévő adatok feldolgozására. Mi — célkitűzésünkkel összhangban — a számadásból csak az uradalom tartozékainak a felsorolását adjuk közre a Függelékben. A számadás ugyanabban a gazdasági évben kétszer sorolja fel az uradalom tartozékait, egyszer ajanuár 6-ig (Vízkeresztig), másodszor a június 24-ig (Szent János napig) esedékes és megtörtént befizetések miatt. A két névsor között eltérés van: az elsőben nem szerepel Pród, Telkibánya, Rudabánya, Vámosújfalu, Dob és Zombor.5 3 A legnagyobb meglepetést viszont az okozza, hogy egyik névsor sem tartalmazza az 1459. és 1461. évekből megismert települések közül Tállyát, Rátkát, Koldót, Kisfaludot, Szegit, Mádot, Öszödöt, Csergőt, Karcsát, Pácint, Fejőt, Bűdöt, Szentmiklóst, tehát 13 települést, viszont ezek helyébe léptek mint az uradalom falvai és birtokai: Gönc, Ladány, Nánás, Vámospércs, Hadház, Szoboszló, Hegyes, Vid, Dorog, Varjas, Téglás és Macs. Ha az elsőre fel nem sorolt Pródot és Dobot is idevesszük, akkor ezek száma 14, csakhogy Gönc és Vámospércs kivételével mind Szabolcs megyei település. Azaz 1459-1461 és 1517-1519 között a tokaj-tállyai váruradalmat átszervezték! Ennek pontosabb idejét két oklevél jelöli ki: az egyik 1484-ben kelt, ebben Mátyás király Corvin János hercegnek adományozta Debrecen városát a benne lévő kúriával és kastéllyal (cum curia et castello ibidem) és számos felsorolt birtokkal.54 Ezek között hat olyan birtok is szerepel, amelyet az 1517-1519. évi számadásban megtalálunk (Pród, Vidmonostor, Hadház, Téglás, Szoboszló és Hegyes). A másik oklevél 1500-ból való, amely Bakócz Tamás esztergomi érseknek és atyafiainak a Szabolcs megyei Szentmargita birtokba való iktatásáról szól. Az összehívott birtokszomszédok között ott találjuk Baltazárt, Pród helység bíráját, aki urát, Zapolyai Jánost képviselte.5 5 Még szűkebbre fogva: a tokaji uradalom első, nagy átszervezésének, többek között a debreceni uradalom falvai egy részével történt kiegészítésének (ugyanakkor más birtokok leválasztásának) a Mátyás halálát követő konszolidáció (1493) és 1500 között kellett bekövetkeznie. A tokaji uradalom tiszántúli falvakkal történő gyarapítása már az adományos Zapolyai Imre életében megkezdődött. Egy 1472. évi oklevél szerint Mátyás király arra szólította fel Szakolyi Miklós fia Miklóst, Szepesi Miklóst, Demetert és Pétert, István fia Istvánt, valamint Zapolyai Imrét, hogy bocsássák vissza a királynak — ha az a zálogösszeget lefizeti — a Szabolcs megyei Hegyes, Szoboszló, Macs, Téglás és Hadház, valamint más, Bihar megyei birtokokat, amelyek Debreceni Dózsa fia (Pál fia László fia) János fia László lányának (Katalinnak) leánynegyede címén, a visszaváltás jogával jutottak birtokukba, 52 Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet). A Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990. Debrecen 1992. 165-178.; Uő.: Tokaj története 1200-1526 között. In: Tokaj. Várostörténeti tanulmányok I. Szerk. Bencsik I., Orosz I. Tokaj 1995. 53-65. 53 Telkibánya mint királyi birtok korábban a Rozgonyiak (1447: DL 14 062., 14 063., 1470: DL 16 973.), ill. a Cudarok (1467: DL 16 499., 18 139.; 1468: DL 16 769.) kezén volt 1470-ig, majd ismét a királyé (DL 17 177.). Rudabánya szintén az utóbbié (1. Csánki D.: Történeti földrajz i. m. I. 167.), ezek jövedelmét csak ideiglenesen kezelhették a Zapolyaiak. 54 DL 19 003.; 1484/485: DL 37 661. (az iktatás megtörténtével). 55 DF 210 408.; Sugár /.: Adatok i. m. 438. (47. sz.).
