Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
A TOKAJI URADALOM KIALAKULÁSA 439 ugyanis Zsigmond király is eme feltételekkel adományozta e birtokokat.5 6 Meglepő, hogy a király kérését a nevezettek megtagadták, sőt, Szakolyi Miklós később még azt is kivívta, hogy a felsorolt birtokrészekbe királyi parancsra örökjogon vezessék be.5 T Ismerve a Szakolyiak „fényes" pénzügyi helyzetét, biztosak lehetünk benne, hogy Zapolyai ekkor zálogcímén bírta a fenti öt falu részeit. Más falvakról Engel Pál összeállításából tudjuk, hogy Imre szerezte meg még halála (tl486) előtt. így Dob és Dorog 1480 óta a tokaji uradalom része, a többi — Nánás, Pród, Vid — 1498-ban még Corvin János debreceni uradalmának a helységei, Vámospércs pedig a Zólyomiaké,58 de, mint Pród esetében bizonyítottuk, a századfordulóra már ezek földesura is Zapolyai István nádor. Telkibánya, Rudabánya, Gönc esetével itt nem foglalkozunk, mert csak egy átmeneti periódusban tartoztak Tokajhoz. Egy faluról kell még megemlékeznünk, az először az 1517-1519. évi számadásban említett Varjasról.5 9 A semmiből tűnik elő, s a számadás tanúsága szerint a falvak sorában a királyi taksa összege alapján Dorog után a második helyet foglalja el, azaz a legnépesebb uradalmi helységek egyike. Népességmegtartó képessége a későbbiekben is megmarad: 1543-ban 14 adózó portája és 3 bírája van,60 hat évvel később, 1549-ben, 21 portát, 2 bírót, 18 szegényt, 5 új házat 56 DL 45 492. - Az ügy előzményei a következőképpen rekonstruálhatók: Debreceni László egyik lányát, Zsófiát Csaholyi János vette feleségül. Az ebből a házasságból született Zsuzsanna Tornai/Berencsi Szilveszter (1439-1460) felesége lett, aki megkapta a Szabolcs és Bihar megyei birtokokból a részét (1451: DL 14 467.). Fiai és leányai: Benedek, János és István, továbbá Erzsébet asszony, Zsófia, Hedvig (1447: DL 14 131.; 1456: DL 50 585.; 1469: DL 16 798.; 1470: DL 17 018.) apjuk halála után, de 1472 előtt, Zapolyai Imrének anyjuk részeit is elzálogosíthatták, így kerülhet Zapolya a király által felszólítottak közé. Debreceni László másik lányát, Katalint Telegdi Frank vette feleségül, akiknek Klára nevű lánya (1443-1462) Szakolyi Miklóshoz ment féijhez (1447-1462), az ő fiuk az 1472. évi oklevélben szereplő Miklós (1462-1489). A Szepesieknek — László fiai: Miklós, Demeter, Péter és István, ill. ez utóbbi fia, István — a Csaholyiakkal vagy a Szakolyiakkal való rokoni kapcsolataira nem találtam adatot. A Tornaiakkal való nőági rokonság miatt lett az idősebb Miklós testvére, Szakolyi János élete végén tornai alispán (1446: DL 13 991.). A Tornaiak és a Szakolyiak közötti perre Macs, Szoboszló, Hegyes, Téglás birtokok és Hadház birtokrész miatt 1. 1453: DL 81 136.; Zichy IX. 305. és 1455: DL 81 197., 81 199.; Zichy IX. 353-354. 57 1475: DF 212 583. (eredeti); 1475/XIX. sz.: DL 72 423.; 1475/XVHI. sz.: DF 278 880., Herpay G.. Debrecen levéltára i. m. 192. sz. 58 Engel P.: Magyarország a középkor végén i. m. 59 Egy 1702. évi összeírás szerint Varjas prédium egészen, Vid negyedében, Tedej felében Nánás határához tartozik (U et C 89: 4.). Ezt ismétli meg egy 1733. évi összeírás is (U et C 94: 23.). A 19. század elején a nánási határban a polgári út és a „Kajánszík" közötti szántóföld, a „Fürjhalom járás" déli része viselte a varjasi járás nevet, más megfogalmazás szerint a „Fürj ér" - „Varjas ér" -„Úsztató" vagy „Malom ér hajlata" határrészen állt a késő középkori falu, helyét „Vágott telek"-nek is hívták (Hajdúnánás története. Szerk. Rácz 1. Hajdúnánás 1973. 29., 90.). Mező András feltételezése (1. alább, az 60. és 61. sz. jegyz-ekben idézett munkákat) — miszerint Varjas a hajdúböszörményi határban keresendő — téves azonosításon alapul, ugyanis a hivatkozott Vaijas külterületi lakott hely mellett ott áll, hogy „vályogvetőtelep", amelyet az 1892. évi hivatalos helységnévtár még nem ismer, csak az 1902. évi (A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Bp. 1902. 1442.), tehát a két időpont között jött létre, nevében is utalva az itt lakó 27 ember foglalkozására és etnikai hovatartozására. 60 Mező András: Szabolcs megye rovásadó-összeírása 1543-ban. In: Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis 10 b. Történettudomány. Nyíregyháza 1985. 103-110.; Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i. m. II. 702.
