Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429

A TOKAJI URADALOM KIALAKULÁSA 437 számításba, bár ennek 1427-ben, és később is, a Bűdi család a birtokosa.4

' Őszöd helyét Valter Ilona próbálta meg tisztázni. Az általa azonosított, eredetileg egységes Őszöd, a 14. századra kettévált, egyik fele (a Tisza bal partján) Szabolcs megyéhez, a másik fele (a Tisza jobb partján) Zemplénhez tartozott. Az elpusztult falu határának egyik része Döge (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), a másik része Révleányvár (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) határába olvadt. Engel szerint azonban nem ez az Őszöd szerepel az összeírásban, hanem az, amely Keresztúr határában kereshető.48

A Zemplén megye középkori településeit is számba vevő feldolgozásban Őszöd nem található.4

9 A tokaji uradalom helységeinek második felsorolása (ez esetben egy számadásban) majd ötven esztendővel későbbről, az 1517-1519. évekből ismert.5

0

Az értékes iratra Szabó István hívta fel a figyelmet,5

1

de sem a debreceni uradanevű településről a térség alapos kutatója sem tud (Valter Ilona·. A Bodrogköz honfoglalás- és középkori településtörténete. Agrártörténeti Szemle 16. [1974] 1-55., térképpel). A 16. században felbukkan ugyan egy Beöd nevű helység a távoli sztropkói uradalomban - Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Urbaria et conscriptiones). Szerk. H. Németh István. CD-ROM. Bp. 2004. 1554: U et C 45: 36., később a terebesi uradalom részeként (Uo. 1644: U et C 90: 19.) -, de ezt a birtokot nem azonosíthatjuk a tokaji uradalom Bűdével, már csak azért sem, mert középkori előzménye nem ismert. 47

Engel P.: Kamarahaszna i. m. 34., 44. - Az 1430-ban a füzéri vár tartozékaként említett Bőd (1430/431: DL 70 864., 70 870.) a mai Bidovceval (Szlovákia) azonos, (Hernád)Bűd talán szintén a tállyai váré lett, mint a szomszédos (Abaúj)Szántó (vö. 78. sz. jegyz-tel). 48

Valter /.: Bodrogköz i. m. 43.; Németh P.: Szabolcs i. m. 148. - Velük szemben Engel Pál: Magyarország a középkor végén. Bp. 2001. CD-ROM, aki térképen jelöli, de a szövegben nem ismerteti a birtokot. Fel nem tüntetett forrása, Maksay Ferenc munkája (Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I—II. Bp. 1990. 1060.), ahol a jegyzetben Őszednek nevezett település minden indoklás nélkül szerepel Mád és Tarcal között fekvőként. 49 Georg Heller: Comitatus Zempliniensis. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Semiars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 13.) München 1981. '" DL 26 161. - A Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. Rácz György. CD-ROM, Bp. 2003. szerint a számadás 1514-ből való (IIa Bálint meghatározása), míg Szabó István 1517-ből származtatta (vö. 51. jegyz.). A földesúri korcsmáitatásra szánt borok kivetését a számadás szerint Farkas Ferenc végezte, tokaji várnagysága 1515. nov. 11. és 1520. dec. 9. között adatolható (DF 217 479., 271 018., 271 673., 269 744.; DL 47 317.). Ő 1520-ban már idős ember lehetett, mert először 1486-ban említik kistokaji (Borsod m.) birtokosként (DL 83 924.). Halála előtt fiaival a ládi pálosoknak tett adományt, 1. Bándi Zsuzsanna: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei (Regeszták). Borsodi Levéltári Évkönyv V (1985) 670. Előtte Szemercsényi Kristóf egyszerre viselte Szepes és Tokaj várnagyságát (1513: DL 61 096.), majd őt követte Tokajban Hetelei Mihály (tl518 e.: DL 69 108.). Nos, ő az egyik célpontja 1514-ben az abaúj-zempléni határvidéken gyülekező kereszteseknek (Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború. Egy kódex tanúsága. Levéltári Közlemények 43. [1972] 242-243.), akik hozzá intézték fenyegető levelüket (Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV Maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy, ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redigit Geisa Érszegi. Bp. 1979. 96., a levél magyar fordítását 1. Diplomatikai szöveggyűjtemény. Válogatta és fordította Tóth Péter. Miskolc 1996. 161-162.). 1517-re utal a számadáskönyv bevezetője is, Csallóközi Mihályt tüntetve fel az első rész tollba mondójaként, akit Zapolyai István volt nádor özvegye, Hedvig tesseni hercegnő éppen ez évben jelölt ki Tokaj és Tarcal uradalmaiban teljhatalmú megbízottjának, az az évi tizedek beszedőjének (DL 26 678). A számadáskönyv első részének közléséért (1. Függelék) Nógrády Árpádnak tartozom köszönettel, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapján a tokaji uradalom 4 tiszttartóságból (Tokaj, Tarcal, Dob, Nánás) állhatott. 51

Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. A Debreceni Képes Kalendárium az 1935-ik esztendőre. 35. (1935) 85-90.