Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. Egy követjelentés és a valóság. 421
422 Ε. KOVÁCS PÉTER ros-legátussal érkezett az országba, majd, amikor VII. Kelemen pápa Lorenzo Campeggio bíboros-legátust Németországba küldte, de hatáskörét Magyarországra is kiterjesztette, újból a báró lett mellette a magyarországi nuncius. Beszámolói a mohácsi csatát megelőző időből fontos források, de a nagyon tehetséges Mária királynéról és a bizalmasának számító Szálkái László esztergomi érsekről csak rosszat írt.4 Jelentéseinek Mária-ellenessége elsődlegesen abból eredt, hogy az udvarból a híreket Bornemissza János budai várnagyon és pozsonyi ispánon keresztül kapta, aki nem szerette a királynét.5 Természetesen a követjelentésekben is lehetnek olyan megállapítások, amelyek nagy valószínűséggel közel járnak az igazsághoz. Itt elsősorban az olyan személyes megnyilatkozásokra gondolok, amelyekben a követ saját véleménye tükröződik: egy-egy tárgyalópartner személyének jellemzése, az idegen szokások leírása stb. Ezeket a részleteket elsősorban annak köszönhetjük, hogy a követeknek „íráskényszerük" volt, hiszen jó követnek az számított, aki minél több jelentést küldött állomáshelyéről.6 Érdemes belegondolni, hogy a 16. század eleji Budáról mit lehetett nap mint nap írni: érdemi dolgokat, bizonyára, csak ritkán. Erre vonatkozóan elég elolvasni Pietro Pasqualigo velencei követ beszámolóit, aki 1509 és 1512 között jelentett a Signoriának Budáról.7 Az alábbiakban bemutatandó jelentés értelmezése sem problémamentes, hiszen konkrétumokra — éves bevételekre és várak számára — utal. A ránk maradt egyéb adatok segítségével kísérletet teszek arra, hogy a jelentésben foglaltakat szembesítsem az általunk ismert tényekkel. A Milánói Állami Levéltárban található rövid leírás,s minden bizonnyal egy hosszabb jelentés részeként, az ország világi és egyházi előkelőit sorolja fel.9 Nem tudjuk, ki írta a szöveget, de minden bizonnyal a Sforzak szolgálatában állt. Elképzelhetőnek tartom, hogy az irat keletkezése közvetlen kapcsolatban áll Magyarország és Milánó diplomáciai közeledéséhez. A két ország politikai kapcsolatának erősödését mutatja, hogy 1473-ban szövetséget kötöttek,1 0 amikor is a magyar királyt Rabenstein János visegrádi prépost képviselte.1 1 A liga hátterében az állt, hogy Mátyást zavarta ellenfele, III. Frigyes német-római császár és Merész Károly bur-1 Burgio elsődleges feladata a pápai segélypénzek útjának az ellenőrzése volt, sokat tett Magyarország török elleni védelméért. 5 Bornemissza szerepére 1. Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács. Tanulmányok. Szerk. Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc. Bp. 1986. 79. — Burgio véleménye szerint Mária gyenge értelmi képességű volt (Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé Illustrantia. Series secunda. Tomus primus. Relationes Oratorum Pontificorum 1524-1526. Bp. 1884. 161.), vö. még E. Kovács Péter: Ferdinánd főherceg és Magyarország (1521-1526). Történelmi Szemle 45. (2003) 25^4. 6 Ez a mai napig így van a diplomáciai szolgálatban. I Péter E. Kovács: I dispacci dell'ambasciatore di Venezia Pietro Pasqualigo dall'Ungheria (1509-1512). Annuarrio. Studi e Document! Italo-Ungheresi. Roma 1997. 183-201. A teljes szöveg kiadása megjelenés alatt. 8 Archivio di Stato di Milano. Sforzesco 645. (Albania-Slavonia-Ungheria). Az iratot a levéltárosok kérdőjellel 1491-re datálták, de mivel a csomóban csak 1490 utáni iratok találhatók, ez nem arra utal, hogy az irat korábban keletkezett volna. 9 Erre mutat az is, hogy az irat végén a szerző felsorolja a Magyarországhoz tartozó részeket is. A lap tetejére írt „copia" kifejezés is bizonyítja, hogy máshonnan, talán egy követjelentésből, másolták. 10 1473. február (?): MDE II. 176. sz. II Mátyás király levelei I. Közzéteszi Fraknói Vilmos. Bp. 1893. 200. sz. (1473. jan. 28. Buda.).
