Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. Egy követjelentés és a valóság. 421
A LEGGAZDAGABB MAGYAROK 1472-BEN 423 gundiai herceg alakulóban lévő szövetsége, amelynek megkötését mindenképpen megpróbálta megakadályozni, és ez Milánónak is az érdekében állt. Milánó és Magyarország szövetsége Velence ellen irányult, többek között azt is szabályozták, hogy a két fél hány katonát köteles küldeni a Köztársaság megtámadására. A szövetség elsősorban Milánó érdekeit szolgálta, hiszen Mátyásnak nem állt érdekében a Velence elleni azonnali háború — az egyezményben 1474-et jelölik ki dátumként —, mivel az idő szerint még cseh-lengyel ügyekkel volt elfoglalva.1 2 A jegyzék datálatlan, így első lépésként megpróbálom megállapítani, mikor keletkezhetett az irat. Ehhez segítséget nyújtott, hogy a jegyzék több bárót név szerint felsorol, így ezen személyek halálának az ideje alapján nagy biztonsággal határozható meg az az időpont, amely előtt forrásunk keletkezett. A felsorolt bárók a következők (zárójelben haláluk ismert dátuma): Guti Ország Mihály (1484),1 3 Szapolyai Imre (1487. szept. 12.),1 4 Újlaki Miklós (1477),1 5 Garai Jób (1481. júl. 14. előtt),16 Rozgonyi Rénold (1472. aug. 12. előtt),1 7 Perényi István (1487. szept. előtt),1 8 Rozgonyi László (1492. márc. 9. előtt).1 9 A felsorolásból kiderül, hogy a jegyzéket Rozgonyi Rénold halálát megelőzően, tehát 1472 nyara előtt foglalhatták írásba. Erre utal az is, hogy a magyarországi püspököket nevük említése nélkül felsoroló jegyzék az erdélyi püspök esetében kivételt tett, minden bizonnyal azért, mert az egyházmegye élén álló főpap itáliai származású volt. Az erdélyi püspök a jegyzék készítésének idején Veronai Gábor volt, akit 1472-ben nevezték ki.2 0 Az 1472-es év már csak azért is elfogadhatónak tűnik, hiszen egy évvel vagyunk a két ország közötti szövetség megkötése előtt, és logikusnak tűnik, hogy a milánói követ, vagy egyik embere, többek között egy ilyen jellegű beszámolót is csatolhatott jelentéséhez. Az irat végén azt olvashatjuk, hogy Mátyás Brünnben tartózkodik. Sajnos 1472-ből erre nincsenek adataim, csak arra találtam okleveleket, hogy a magyar király 1473. júniusában bizonyosan a városban tartózkodott.21 A világi előkelők „rangsorá"-t két tényező befolyásolhatta: az országos méltóság és a vagyoni helyzet."2 A gazdagság fokmérőjének a kővár számított, 12 Teke Zsuzsa: Az itáliai államok és Mátyás. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Bp. 1990. 256-258. — Mátyás már 1473-ban szorosabbra fűzte kapcsolatait a Köztársasággal, mert a török elleni háború elindításához szüksége volt Velencére. 13 Engel Pál: Középkori magyar genealógia. CD-ROM. (Magyar Középkori Adattár) Bp. 2001. (Gútkeled nem 6. Farkas ága. 2. tábla.). " Uo. Szapolyai család. 15 Uo. Újlaki család. 2. tábla. 16 Uo. Dorozsmai nem 4. tábla. Garai család (nádori ága). 17 Uo. Básztély nem 4. tábla. Rozgonyi család (Lőrinc ága). 18 Uo. Perényi család. 2. tábla. Terebesi ág. 19 Uo. Básztély nem. 2. tábla. Rozgonyi (Miklós ága). 20 Fügedi Erik: A XV századi magyar püspökök. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 95.; Kubinyi András: Mátyás király és a magyar püspökök. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp. 1999. 77.; Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 227-228. 21 1473. jún. 14.: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 45 532., jún. 28.: Mátyás király levelei i. m. I. 205. sz. 22 Nyilvánvaló, hogy a magyar bárók egy részét sorolják csak fel, és úgy tűnik, az adatközlő szerint a listán szereplők nemcsak a leggazdagabbak, hanem a legnagyobb befolyással rendelkező arisztokratái is voltak egyben Magyarországnak.
