Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385
396 LUPESCU RADU nyadi anyjának a Szapolyai családból való származását is igyekezett bebizonyítani. A Hunyadi és a Szapolyai családok közötti rokonság elszigetelten ugyan, de mindig fel-felbukkant a magyar történetírásban, és ezt más jeles történészek is feltételezték vagy akár állították.'1 2 A Hunyadiak eredete körül kibontakozott roppant hasznos vitának végül az első világháború vetett véget. Torzóban maradt vitáról van szó, amelyben ugyan mindenki elmondta a véleményét, de az álláspontok közelítésére már nem került sor. Az első világháború utáni politikai átrendeződés következtében a román történetírásra immár a csatolt területek történetének kutatása is nehezedett. A középkorkutatás terén éppen Hunyadi János volt az, akire a román történetírás nagyobb hangsúlyt fektetett. Hunyadi János a román közgondolkodásban A román történetírás fokozatosan építette be Hunyadi Jánost a román történelembe, illetve a román nép köztudatába. A Hunyadiról szóló 19. századi, viszonylag szerény írások szerzői még kizárólag erdélyi románok voltak. Hősünk asszimilációját a román történetírás csak a két világháború között kezdte meg és a második világháború után fejezte be, habár még ma sem egyértelmű a kiállás Hunyadi mellett. Elfogadottságára jellemző, hogy Romániában, Hunyad megye kivételével, nem állítottak neki szobrokat, iskolákat sem neveztek el róla, pedig kétségtelenül nagyobb karizmájú és jelentőségű személyiség volt a maga korában, mint §tefan eel Mare. A Hunyadi-kutatás Romániában tehát elég nehézkesen indult meg és csak az 1930-1940-es években érte el azt a szintet — elsősorban Mihail Ρ Dan és Francise Pall kutatásai révén —, hogy bizonyos mértékig függetlenedni tudott a magyar történetírástól. Talán a 19. századi, Hunyadi-kultuszt teremtő román művek hiánya az oka annak, hogy viszonylag nehezen épült be a román köztudatba ez a román államiság szempontjából idegen országot szolgáló, de mégis nagy jelentőségű román származású hős. Magyar részről mindig is az volt a benyomás, amit még Ponori Thewrewk József fogalmazott meg 1825-ben, miszerint a románok mindössze hasznot akarnak húzni román származásából." Ezt a vélekedést csak tovább erősítették a kolozsvári Mátyás-szobor körüli események, amelyekre Erdély Romániához való kerülése után került sor. A szoborral szembeni román attitűd figyelembevétele azért is fontos, mivel a műalkotás a modern Hunyadi-kultusz egyik legfontosabb művészi megnyilvánulásának tekinthető. A román hatóságok egy Mátyást elmarasztaló Iorga-idézetet tartalmazó táblát helyeztek a szoborra, amely inkább tanúskodik ellenszenvről, mint szimpátiáról a Hunyadiakkal szemben. A Hunyadira vonatkozó román történetírás nehézkes függetlenedésére utal, hogy a 20. század közepéig hősünk egyértelmű névvel sem rendelkezett, szinte minden szerző más-más néven emlegette: loan Corvin de Hunedoara (George 32 Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001. 33 Ponori Thewrewk J.: Három értekezés i. m. 3.
