Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 393 nem hagyjuk, hogy valaki orrunknál fogva vezessen félre a Sorb - Serbe-féle egyeztetéssel." A kemény kritika ellenére Karácsonyi tanulmánya mondanivalójában nem különbözik Wertner felfogásától. Egyfelől ő is Hunyad megyei román eredetű családnak tartotta a Hunyadiakat, akik már 1409 előtt birtokolták a vajdahunyadi várat, másfelől pedig ugyanabba a hibába esett, mint Wertner: ugyan nem 1360-ig vezette vissza a család eredetét, viszont hasonló kísérletet tett egy 1374-ban kelt oklevéllel, amire egy évvel korábban Thallóczy Lajos hívta fel a figyelmet.20 Wertner és Karácsonyi cikke után a magyar tudományos kutatás már nemigen kérdőjelezte meg a Hunyadiak román eredetét. Erre mindössze még egy utolsó nagyobb kísérlet történt, amely az építészettörténeti-művészettörténeti kutatások alapján merült fel a vajdahunyadi vár helyreállítása körül kibontakozott vita során. Hunyadi János a művészettörténeti kutatásokban A magyar műemlékvédelem hőskorának egyik legfontosabb vállalkozása kétségtelenül Vajdahunyad várának, egyenesen állami költségvetésből támogatott helyreállítása volt.2

1

A munkálatok még 1868-ban elkezdődtek az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után kibontakozó nemzeti újjáébredés időszakában és egészen az első világháborúig tartottak, amikor Möller István végül kénytelen volt abbahagyni a helyreállítást a román frontvonal előrenyomulása következtében. Ε néhány évtized alatt, kisebb-nagyobb sikerrel több jeles építész vezette a „restaurációs" munkálatokat, melyek végső fejezetét Möller István munkássága tette ki. A Forster Gyula szerkesztésében megjelent impozáns Magyarország Műemlékei sorozat kötetei a Hunyadiakkal kapcsolatos művészettörténeti, építészettörténeti kutatások legfontosabb publikációi lettek a 20. század elején. A család eredete körüli vita is ide tevődött át, különösen miután Möller ugyancsak itt publikálta a vajdahunyadi vár helyreállítása során tett építéstörténeti megfigyeléseit is.22

Az ún. „Mátyás-loggia" freskói kapcsán Möller megkísérelte a falképek egyes jeleneteit a Hunyadi-eredetmonda fontosabb epizódjaival kapcsolatba hozni. Véleménye szerint a freskók „világosságot vetnek Hunyadi János származására, mely eddig még bizonytalanságban van." A Zsigmondtól való származás tudományos körökben már elavultnak tekintett elméletét ezáltal Möller újból napirendre tűzte, kemény kritikát váltva ki egyes történészekből. Fraknói Vilmos, miután bebizonyította a Zsigmond és Hunyadi közti összefüggés tarthatatlanságát, a következőket jegyezte meg: „ezekután őszinte sajnálattal kell kijelentenem, hogy az érdemdús műtörténész, mikor combinatiók alapján történeti igazságnak tünteti föl azt, amit a történetírás kezdettől fogva mesének tart, illetékessége határain túllépett."23 2,1

Századok 34. (1900) 614. Wertner válaszát Karácsonyi cikkére 1., Wertner Mór·. Még egyszer Hunyadi János származásáról. Turul 19. (1901) 142-144. 21

Lupescu Radu: Vajdahunyad, a vár kutatástörténete (19-20. század). Korunk 3. (2004) 43-57. 22

Möller István: A vajda-hunyadi vár építési korai. In: Magyarország Műemlékei III. Szerk. Forster Gyula. Bp. 1913. 77-104. 23

Fraknói Vilmos: Hunyadi János származása és a vajdahunyadi freskók. Turul 32. (1914) 53-55.