Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385
392 LUPESCU RADU néhány adattal egészített ki.1 ' Wertner Mór túllépett Réthy álláspontján és kereken kijelentette, hogy román eredetű családról van szó. Eredetüket Hunyad megyében kereste és merész fejtegetés után a család legkorábbi tagjait Péter erdélyi vajda 1360-ban kelt ítéletlevelében vélte felfedezni. A forrásban szereplő Surb/Sorb szerinte Hunyadi János Serbe nevű nagyapjával lenne azonos. A Hunyad megyei eredetet más irányból is igyekezett alátámasztani, amihez kiindulópontként Heltai Gáspár azon megjegyzése szolgált, miszerint Hunyadi János anyja a Morzsinai nemzetségből származott. Csánki Dezső nyomán Wertner vetette fel újból annak a lehetőségét, hogy a hátszegi Muzsinákra is utalhat Heltai megjegyzése, ugyanis addig a kutatás mindössze a Krassó megyei Morzsinákat vette figyelembe. A Hunyad megyei román eredet bizonygatása merész kiállás volt Wertner részéről. Ugyanabban az évkönyvben megjelent cikkében Sólyom-Fekete Ferenc is ugyanezt az álláspontot képviselte. Sólyom-Fekete a román bevándorlásról írt korábbi cikkében nem merte nyíltan kijelenteni, csak sejtetni engedte, hogy a Hunyadiak eredetét valójában a megye román kenézi családjaiban kell keresni, sőt, ő volt az, aki első alkalommal publikálta az 1360-ban kelt ítéletlevelet.1" A szerző most viszont már bátran kijelentette: „Szinte érthetetlen az a homály, mely a kérdést napjainkig födte, az a sokféle mese, melyet legkiválóbb történetíróink versenyezve dobtak világgá... némelyek pedig a mesterkedéstől sem riadtak vissza, nehogy a magyar nemzet csorbát szenvedjen." Réthy és Wertner írásaira Karácsonyi János reagált egy, a Hunyadi-kutatás szempontjából nagyjelentőségű tanulmányban, amelyben többek között a családra vonatkozó számos hamis oklevélre is felhívta a figyelmet.19 Réthy cikkével kapcsolatban megjegyzi: „Tudjuk azt is nagyon jól, hogy az »oláh« szó a Hunyadyak korában még nem jelent nemzetiséget, s így attól a Hunyadyak ősei lehettek délszlávok, albánok és rumunok egyaránt. Nem is erre, hanem egész más okokra támaszkodva mondjuk ki azon higgadt, nyugodt állításunkat, hogy Hunyady I. János ramun származású magyar hős vala ... A Hunyadyak családfáján kétszer is fordul elő biztos utmutatást nyújtó név s ez a Radul. Ε személynévben az articulus hátulvetése világosan elárulja a rumun származást s azt is, hogy az a család, mely tagjainak ilyen nevet adott, rumun nyelven beszélt." Wertner fejtegetéseivel szemben sokkal erősebben fogalmazott: „Betetőzi a Hunyady-család őseire jóhiszemüleg homályt borító irói véleményeket a hunyadmegyei történelmi társulat évkönyvének 1900. évf. 3. füzetében megjelent közlemény. Ennek szerzője, dr. Wertner Mór is a Morzsinay-féle meséből indul ki s mivel Rekettye helység egyik telepitőjének, Kosztának, unokái közt Sorb (mások szerint Surs) nevü 1360-ban élő férfiút fedez föl, ezt egynek veszi Hunyadi János nagyatyjával Serbevei s igy a Hunyadyak eredetét két nemzedékkel viszi feljebb. Szerencsére, mi itt Tiszántúl ismerünk külön Serbán és külön Sorbán családokat s a roppant hasonlatosság daczára is különbséget tudunk tenni, pl. Werner Mór és Wertner Mór között, s igy 17 Wertner Mór: A Hunyadiak. A Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 11. (1900) 89-136.; Sólyom-Fekete Ferenc·. A Hunyadiak rokonsága. A Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 11. (1900) 137-147. 18 Sólyom-Fekete F.: A magyarság és az oláh incolatus i. m. " Karácsonyi János: Adalék Hunyady János származásához. Turul 19. (1901) 49-53.
