Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 387 zott Kazinczy Ferenc is: „Megczáfolása azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János Magyarország Kormányzója és Erdélyi Vajda vad ölelésből eredett." A két írást Kriebel Jánosnak a lengyel Corvinusokról szóló levelével együtt, Ponori Thew­rewk József nyomtatta ki 1825-ben.J Aranka és Kazinczy írásának alapgondolata, a Zsigmondtól való származás tagadásán túlmenően, a Székely vezetéknév alátá­masztása volt, ugyanis így vélték bebizonyítani, hogy bár Hunyadit a források oláhnak nevezték, ez még nem jelentett román származást. Benkő József a 18. század végén még reményét fejezte ki, hogy előkerül egy, a Hunyadiak eredetére fényt derítő oklevél: „Engem táplál az a remény, hogy napfényre fog kerülni a beiktató levél, amelynek erejénél fogva Jánost, anyja gyámsága alatt lévén beiktatták az említett uradalomba. Ha ez bekövetkezik, vé­get ér minden vita János származásáról."4 A magyar történetkutatásnak kétség­telenül egyik ritka esete, hogy éppen az az írott forrás kerül meg, amelynek eset­leges felbukkanásában már korábban reménykedtek: a Hunyadiak esetében ez is megtörtént. Zsigmond királynak a Hunyadiak számára 1409-ben kiállított ado­mánylevelét Fejér György publikálta először. Minden bizonnyal a család eredete körül kibontakozott vita késztette Fejér Györgyöt arra, hogy Codex Diplomaticusában külön részt szenteljen a Hunyadi János eredete körüli vitának. Eredeti tervei között ez aligha szerepelt, amit jelez a Hunyadira vonatkozó rész helye e nagy műben: az az utolsó kötet függeléke­ként jelent meg.5 Önálló fejezetekben gyűjtötte össze az eredetre vonatkozó elbe­szélő forrásokat (Scriptorum) és okleveles adatokat (Diplomata), illetve külön fe­jezetet szentelt a témával kapcsolatos, általa tévesnek tekintett véleményeknek. Fejér már akkor megfogalmazta azt az álláspontot, amit a magyar történetírás többnyire ma is elfogad: a Hunyadiak havasalföldi származásúak. Elsőként Fejér publikálta az oklevelek között a Hunyadi János családjára fényt derítő 1409. évi Zsigmond-féle adománylevelet, amely Brandenburgi György révén a Hunyadi család levéltárával a 16. században Ansbachba került, majd II. József közbenjá­rására egy része a magyar kincstár levéltárába jutott.'' Figyelembe véve a Hunya­di-kutatás későbbi alakulását, ma már egyértelmű, hogy Benkő József optimiz­musa csak félig igazolódott: az oklevél valóban előkerült, az eredetkérdést azon­ban nem annyira tisztázta, mint inkább bonyolultabbá tette. A család története szempontjából oly fontos 1409. évi oklevelet a Hunyadiak első nagy monográfusa, gróf Teleki József kommentálta először. Teleki József A sors különös játékának tekinthető, hogy az egykori erdélyi vajda pályafu­tásának első tudományos igényű feldolgozását egy erdélyi kormányzó végezte el. ' Három értekezés Hunyadi Székely János születéséről. Jegyzetekkel közli Ponori Thewrewk József. Pozsony. 1825. ' Benkő J.: Transsilvania i. m. 476. 5 Fejér György. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis XI. Budae 1844. (Benne: Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad, regni Hungáriáé gubernatoris, argumentis criticis illustrata). Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története. Levéltári Közlemények 35. (1964) 21-56.

Next

/
Thumbnails
Contents