Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté" Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz 367
LUXEMBURGI ZSIGMOND ÉS A DINASZTIKUS SZENTKULTUSZ 375 biztosnak tekinthető, hogy a várkápolnát Zsigmond valamikor 1410 körül alapíthatta, s a templomnak már egészen korán kettős titulusa volt: egyrészt Szűz Mária mennybevételének, másrészt Szent Zsigmondnak, a király védőszentjének szentelték. Ezzel kapcsolatban Kumorovitz felhívta a figyelmet arra, hogy a várkápolna státusza és alapításának körülményei feltűnő hasonlóságot mutatnak Zsigmond apjának, IV Károlynak 1344. évi prágai káptalan-alapításával.53 Ujabban pedig, ezen a vonalon továbbhaladva, Végh Andrásnak további hasonlóságokat is sikerült kimutatnia.5 4 Károly ugyan többször (1344-ben Prágában, illetve 1357-ben Karlsteinben) is alapított hasonló jellegű káptalani egyházat, Végh szerint a legszorosabb párhuzamokat mégis az 1355-ben alapított nürnbergi udvari kápolna kínálja. A templom alapítólevele szerint a kápolnát Szűz Mária tiszteletére építették, ez a titulus azonban később kiegészült. Károly ugyanis 1358-ban védőszentje,5 5 Szent Vencel ereklyéivel ajándékozta meg a templomot. Ezeket az egyik mellékszentélyben elhelyezett Vencel-oltáron helyeztek el, s a kápolna ekkortól a Szűz Mária - Szent Vencel kettős titulussal szerepel. Feladatai közé tartozott a napi liturgia, a császár és ősei lelki üdvét szolgáló misealapítvány végzése, s a templom, bár először a prágai Szűz Mária-káptalannak volt alávetve, később prépostság lett, s kanonokjainak száma is megnövekedett.56 A két alapítás közötti hasonlóság tehát nyilvánvaló. Mindkét templom udvari kápolna, mindkettő a rezidencia polgári negyedében épült, mindkettő testülete káptalant alkotott, s mindkét templomot először a Szűzanyának, majd pedig az uralkodó védőszentjének, Károly esetében Vencelnek, Zsigmond esetében Szent Zsigmondnak szentelték.57 Az agaune-i oklevél A hasonlóság tehát olyannyira szembeötlő, hogy Végh számára már csak az a kérdés merül fel, hogy amiképpen a Károly által alapított templomban megvoltak Szent Vencel ereklyéi, úgy a Zsigmond által emelt várkápolnába vajon hozatott-e a király védőszentjének relikviáiból.5 8 A kultusz népszerűsítéséhez, az uralkodói központban történő bevezetéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos volt a szent tényleges jelenléte is a templomban, illetve az országban. Végh András válaszul hivatkozik is arra a magyar szakirodalomban elterjedt adatra, miszerint Zsigmond 1424-ben a husziták miatti félelmében Prágából Magyarországra, Nagyváradra hozatta védőszentje ereklyéit.0 9 Az ereklyék 53 Uo. 120. 54 Végh Α.: Adatok i. m. 25-34. (Az itt következők az ő eredményein alapulnak.) 55 Károly ugyanis a keresztségben a csehek nemzeti szentjének, Vencelnek nevét kapta, s csak később, 1323-ban IV Károly francia király hatására vette fel a Károly nevet, vö. Reinhard Schneider·. Karolus qui et Wenzeslaus. In: Festschrift für Helmut Beumann zum 65. Geburtstage. Edd. Klaus-Urlich Jäschke, Reinhard Wenskus. Sigmaringen 1977. 376-380. 56 Minderről 1. Végh Α.: Adatok i. m. 25-26. (ill. az ott idézett irodalmat). 57 Vö. Végh Α.: Adatok i. m. 26. 58 Vö. uo.: „Budán is ehhez hasonlóan valamelyik oltár Szent Zsigmondnak lehetett szentelve, ahol a szent ereklyéjét is őrizhették." 59 Végh Α.: Adatok i. m. 27., ill. a magyar szakirodalomban: Podhradszky József·. Szent László király tetemeinek históriája II. Buda 1836. 42.; Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I. Nagyvárad 1883. 238.; Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 253. stb.
