Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés (A római jog hatása Magyarországon) 353
KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINK ÉS AZ EURÓPAI JOGFEJLŐDÉS 361 lás elébe".2 0 Egyértelműen ugyanez a szó jelentése II. Ulászló Sopronnak küldött levelében (1501): „... ti ennek a mi országunknak a testéből (de corpore huius regni nostri) valók vagytok", és az ország védelmének ügyei „titeket ugyanazokkal az országlakosokkal (sicuti eosdem regnicolas) egyenlően érintenek".21 A corpus földrajzi értelme mellett a membrum corporis ugyanilyen jelentése szintén világos. Raguza latin oklevele önmagát mint várost írja tartozékaival együtt ismételten Magyarország tagjának (membrum unicum, membrum Precipuum), s vulgáris nyelvű oklevelének felsorolásai: „Magyarország többi tagjai, városai, földjei és helyei" (li altri membri, città, tenute e luogi) közül egyik sem hagy teret a nem-földrajzi értelmezésnek, főként nem a „helyek" (luogi). Ha Kubinyi professzor a „melléktartomány" jelentést mindenképpen alkalmazni akarja Raguzára, illetve a membrum regnire, és a melléktartományt is a membrum regni jelentései közé kívánná sorolni, akkor a szó értelmének mértéktelen bővítésével az így nevezett melléktartomány(oka)t is a „rendi ország" tagjává kellene nyilvánítani, vagyis a városokkal egy sorban „országrendiség"-gel felruházni. Ám ezzel a városok Kubinyi szerinti membrum regni mivolta és „országrendiség"-e tartalmát és értelmét veszítené, üres szólammá lenne. Az olvasók számára Kubinyi professzor megnehezíti saját álláspontjának a megismerését. Tartózkodik ugyanis a rendi gyűlések mibenlétéről való felfogásának kifejtésétől, s például a korporatizmusra, vagy Marongiu elgondolásaira vonatkozó véleményének közlésétől. Hivatkozik ugyan például Otto Brunnernek a szerintünk alaptalan következtetésére, aki „a tartományi rendekhez tartozást már a tartománygyűlési megjelenéssel igazoltnak" veszi, s Kubinyi magáévá teszi azt a gondolatot is, hogy az „országgyűléseken való megjelenés ... döntési jog nélkül is hasznot hozhatott mind az uralkodónak, mind a városoknak".22 Ám így elkerüli a válaszadást arra a szerintünk sarkalatos kérdésre (vagy fel sem teszi), amelytől a városok országrendisége (tartományi rendisége) függ: részt vettek-e a városok érdemi politikai döntésekben, vagy sem? Ez voltaképpen a status questionis, a tárgyalandó kérdés állásának az alapja lenne! Állásfoglalását ekként zárja le: „A közvetlenül a királytól függő városok ... [adójához, katonai erejéhez] a király országgyűlés nélkül, saját földesúri jogán is hozzájuthatott... Magyarországon végül a városok inkább mint kollektív nemes személyek, birtokaikra tekintettel őrizték meg rendi jogaikat".2 3 Ez a megfogalmazás hallgatólag akár a városok egységének a nem-létét, vagyis a városok rendjének politikai értelemben vett hiányát is magában foglalhatja a középkori Magyarországra nézve. A városok kellően felhatalmazott képviselőinek a gyűlésre hívása és ottani jelenlétük nem kelléke az országgyűlés-jellegnek. A törvényre való esetleges es-20 Kovachich, Josephus Nicolaus: Sylloge Decretorum Comitialium Inclyti Regni Hungáriáé Ι-Π. Pesthini 1818. I. 132. 21 Sopron szabad királyi város története. Oklevelek 1/1-7. Közli Házi Jenő. Sopron 1921-1929. (a továbbiakban: Sopron) 1/6. 195. (183. sz.). 22 Kubinyi Α.: Rendelkeztek-e országrendiséggel i. m. 63-64. 23 Kubinyi Α.: A városok az országos politikában i. m. 53.
