Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés (A római jog hatása Magyarországon) 353

358 GERICS JÓZSEF kellene szorítani legalább adómegajánlóként — mint harmadik rendnek — a polgárságnak, vagy városiaknak, vagy egyéb kifejezéssel jelölt városlakóknak. Csakhogy a városokat illetően minderről a tevékenységről — a legóvatosabb szót használva — nem tudunk semmit, egyéb politikai ténykedésükről nem is szólva. Cadier terminológiáját figyelembe véve rendi gyűlési tevékenységet a városok éppen a legalapvetőbbnek tekintett kiváltság, az adómegszavazás dolgában nem folytattak, országos rendnek tehát Cadier meghatározása szerint nem tarthatnánk. Ha történetesen eddig figyelmen kívül hagyott, új szempontként a királyválasztáson való részvételre szóló meghívást nyilváníthatnánk régiónkban a „legfontosabb jogosítványává a rendeknek", hangsúlyoznunk kell, hogy a városoknak a királyválasztáson kifejtett, konkrét tevékenységéről nem tudunk semmit.1

0

Ebből országrendi mivoltuk szempontjából semmire nem következtethetünk. 1446-ban a kormányzóválasztó gyűlésen a pozsonyi követek jelentése szerint a városok követei külön sátorban, együtt foglaltak helyet, az ország egy-egy főméltósága hosszú ideig eredménytelenül igyekezett rávenni őket az országgyűlés által nélkülük hozott cikkelyekre vonatkozó eskütételre. Hunyadi megválasztásáról azután a kívülről felhangzó kiáltozásból szereztek tudomást a sátorban. A városiak, városlakók országgyűlésen először 1445. május 7-én jelenhettek meg, mégpedig rendkívüli alkalommal tartott országgyűlésen. Itt a civitatenses jelenlétét az országgyűlési szövegnek mind intitulatioja, mind corroboration igazolja,11

de csak tagolatlan sokaságét, képviselet nélkül. A civitatensesnek más elfogadható fordítása mint 'városiak', 'városlakók', 'polgárok' nincs. Váratlan tehát, hogy Kubínyi professzor a civitatensest 'városok'-ként adja vissza magyarul.1

2

Az eljárás Mályusz nyomán ejtett hibának látszik.1

3 A civitatensis 'városlakó', 'városi ember' jelentése elég széleskörűen bizonyítható. 1

4 10

A királyválasztásra hívást mint a rendek legfontosabb jogosítványát Kubínyi András vetette fel, s ugyancsak ő hangsúlyozta: a városoknak ebben a tekintetben kifejtett tevékenységéről nem tudunk semmit, „így ebből nem vonhatunk le semmiféle következtetést", 1. Kubínyi András·. Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban? In: Egy emberöltő Kőszeg sz. kir. város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szombathely 2003. 66. 11

A pozsonyi követek jelentését 1. Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. Pest 1853. X. 183. skk.; az 1445. máj. 7-i országgyűlésen a „civitatenses" jelenlétére vonatkozó törvényhelyeket 1. Décréta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Bp. 1976. 339. és 348. 12

Kubínyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez (különös tekintettel az 1458-1526 közti időre). Tanulmányok Budapest Múltjából XXI. Bp. 1979. 32-33. (44. sz. jegyz.) továbbá Kubínyi Α.: A városok az országos politikában i. m. 34-35. 13

Mályusz a „civitatenses"-t hol 'polgárok'-nak, hol 'városok'-nak fordítja, 1. Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Bp. 1958. (Klny. A Századok 91. [1957.] évfolyamából) 108. és 110. 14

Gratianusnál a „dioecesanus" szinonimája (C. 12,2,32). Előfordul Barbarossának Augsburg részére szóló oklevelében (1156), a magdeburgiaknak a sziléziai herceg számára készített tájékoztatójában 1201 és 1238 közt (Elenchus fontium históriáé urbanae I. Cur. C. van de Kieft et J. F Niermeijer. Leiden 1967. 116 és 170.). Magyarországi példákra 1. 1366: cives, hospites et civitatenses