Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
312 BAGI DÁNIEL információt meríthetett volna, mint például Bátor Boleszló feleségének és kisfiának magyarországi száműzetését és befogadását.11 4 Mindazonáltal úgy gondoljuk, és ezt az alábbiakban bizonyítani is kívánjuk, hogy a gesztában — a konkrétan Szent Istvánról feljegyzett sovány információmennyiség mellett — számos olyan adat fennmaradt, melyek, bár nem közvetlenül az első magyar királyra vonatkozóan, de a róla írott irodalmi emlékeken keresztül, mások, így elsősorban Bátor Boleszló arcélének megformálásában játszottak főszerepet. Ami a köztörténeti vonatkozású adatokat illeti, Bátor Boleszló korának bemutatásakor olvashatjuk Gallus Anonymus munkájában a következő mondatokat: „Mert ettől az áldott asszonytól nemzette (ti. I. Mieszko) a dicsőséges Boleszlót, aki halála után vitézül kormányozta az országot, és akkora Istennek tetsző bátorságot és erőt mutatott, hogy — úgy mondjam — vitézségével egész Lengyelországot bearanyozta. Hisz ki tudná méltó módon elbeszélni vitéz tetteit vagy a szomszédos népek elleni harcait, és írásban az emlékezetnek ajánlani ezeket? Hát nem ő igázta le Morvaországot és Csehországot, és foglalta el Prágában a fejedelmi székhelyet, ahova saját híveit helyezte? Hát nem ő győzedelmeskedett többször a magyarok felett csatában, és hajtotta uralma alá egész földjüket a Dunáig? A zabolátlan szászokat oly bátorsággal fékezte meg, hogy a Saale folyóban, földjük közepén jelölte ki Lengyelország határait vasoszlopokkal. Hát nem szükséges név szerint felidézni győzelmeit és diadalait a hitetlen népek felett, akiket — ahogy tudjuk — szinte lábbal tiport?"115 Ε fenti idézetben olvasható az egyetlen olyan utalás Gallus Anonymus gesztájában, amelyből valamiféle következtetést lehet levonni all. század első harmadának a lengyel-magyar viszonyokat érintő politikatörténeti eseményeire. Mindazonáltal e kevéske információ a mai napig vitára ad okot a lengyel és magyar történettudomány között. Bátor Boleszló e több mint száz évvel később lejegyzett katonai hőstette értelmezésében ugyanis két, egymással gyökeresen szembenálló vélemény ütközik egymással. A lengyel (és egyéb nem magyar) történettudomány általában úgy értelmezi a gesztaíró fenti sorait, hogy Lengyelország államalapítás-kori határai egészen a Dunánál húzódtak, a lengyel állam magába foglalta magát Esztergomot is,11 6 sőt, még a lengyel közoktatásban használatos térképeken is a mai na-114 Thietmari merseburgensis episcopi Chronicon. Ed. Robert Holtzmann. MGH SRG n. s. 9. (a továbbiakban: Thietmar). München 1996. IV 58. 115 Gallus I. c. 6.: „De hac namque benedicta femina gloriosum Bolezlaum generavit, qui post ipsius obitum regnu viriliter gubernavit et in tantam Deo favente virtutem et potentiam excrevit, quod sic eloquar, sua probitate totam Poloniam deauravit. Quis enim eius gesta fortia vel certamina contra populos circumquaque commissa digne valeat enarrare, nedűm etiam scriptis memorialibus commendare. Numquid non ipse Morauiam et Bohemiam subiugavit et in Praga ducalem sedem obtinuit, suisque eam suffrageneis deputavit. Numquid non ipse Ungaros frequencius in certamine superavit, totamque terram eorum usque Danubium suo dominio mancipavit. Indomitos vero saxones edomuit, quod in flumine Sale in medio terre eorum meta ferrea fines Polonie terminavit. Quid igitur est necesse victorias et triumphos de gentibus incredulis nominatim recitasse, quas constat eum quasi sub pedibus conculcasse." — id. kiadás 16-17. 118 A teljesség igénye nélkül 1. Józef Wydajewicz: Krakow i Powaze w dokumencie biskupstwa praskiego ζ roku 1086. In: Prace Komisji Historycznej Poznanskiego Towarzystwa Nanuowego. T.
