Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 31 szági és jugoszláviai akciót,9 6 így a Külügyi Hivatal szeptember 1-én azt ajánlotta Loeschnek, hogy romániai viszonylatban is tartózkodjék akciója megindításától.9 7 A Deutscher Schutzbund 1928. pünkösdi ülésezésére az elmúlt évről készült beszámoló így foglalta össze a továbbra is szolgálni kívánt gazdasági célkitűzéseket és feladatokat: „A német népgazdaság számára a német birodalomban meglévő minden gazdasági erő kifejlesztésén túl megkeresendő és szervezetileg kialakítandó az önellátáshoz szükséges közép-európai gazdasági tér. Különös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az európai gazdaság érdekközösségében való együttműködésünkbe éppúgy, mint a világgazdaságon belülibe, elsősorban a német birodalmon kívüli németnépi gazdasági erőket vonjuk be, megadva nekik a lehetőséget a gazdasági önállósulásra. A cél ez kell, hogy legyen: a, A külföldi német gazdasági erők tervszerű gazdasági beillesztése a német népgazdaságba, valamint a külföldi német emberek munkaerejének és annak környezetükre gyakorolt hatásának az össznémet népgazdaság szolgálatába állítása, a gazdasági teljesítmény és a tőke megszervezésével. b, Új piacok szerzése a birodalminémet gazdaság számára. c, A német belső piac szükségleteinek kiegészítő fedezése a határmenti és külföldi német gazdaság révén, és ezt szolgáló termelésének különös támogatása. d, A termelés és a kereskedelem olcsóbbá tétele szervezeti összefogás révén, és ezáltal az össznémet gazdaság versenyképességének fokozása az európai és a világpiacon. Szükséges, hogy további tanácskozások során gyakorlati megoldásokat találjunk úgy a termelés, mint a kereskedelem és a hitelügy előmozdítására. Az eddigi kapcsolatok a gazdasági szövetségekkel jogos reményt támasztanak egy ilyen együttműködés iránt".9 8 (A Deutscher Schutzbund megalapításának 10. évfordulójára 1929-ben megjelent kötet majd — a valóságos okot meg nem nevezve — „pénzügyi és más nehézségekkel" fogja indokolni a Volksgrundbuch-akció tervezett munkálatainak elmaradását; nem adva fel azonban a reményt, továbbra is hangoztatta: „e munkálatok megvalósítása a jövő legfontosabb feladatainak egyike marad".)99 A magyarországi németség titkos „nép-telekkönyve" helyett a hazai volksdeutsch irányzat hozta nyilvánosságra a maga statisztikai adatait az 1928-ban Bleyer szerkesztésében Das Deutschtum in Rumpfungarn címmel Budapesten megjelent, a német etnikumot térképen is ábrázoló kötetben. Bleyer előszava, amely megemlékezik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (volksdeutsch irányzatú) titkára, Franz Rothen szorgalmas statisztikai gyűjtőtevékenységéről, (és hallgat a külföldi német diákcsoportok által mégiscsak végzett bizonyos adatfelvételekről), ezt mondja a kötetben közölt, Hans Schnitzer által készített statisztikai összeállí-96 Uo. Mutius jelentése. Bukarest, 1927. augusztus 9. K655793. 91 Uo. Freytag levele Loeschnek. Berlin, 1927. szeptember 1. K655809. 98 ZSA, Deutscher Schutzbund. Bd. 6. Fol. 54-56. Tätigkeitsbericht 1927/1928. Wirtschaftliche Aufgaben. 99 Zehn Jahre Deutscher Schutzbund... i. m. 35.
