Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
32 TILKOVSZKY LÓRÁNT tás térképre viteléről: „A térkép a magyarországi németség mai állományát ábrázolja a maga földrajzi kiterjedésében, mégis — rögzítés és orientálás végett — olyan községeket is felvettek a térképre, amelyekben ez idő szerint egy német sem él már, mert vagy elvándoroltak, vagy pedig beolvadtak környezetükbe". Ez a kifogásolható — és magyar részről hevesen is kifogásolt — módszer a német „néptalaj-térképészet" lipcsei főműhelyének befolyását mutatja; Bleyer utal is rá, hogy a térkép „a lipcsei egyetem földrajzi intézetének felügyelete alatt készült".10 0 A Deutscher Schutzbund konferenciáinak és Loesch állásfoglalásainak magyarországi viszhangja (1927-1930) A Deutscher Schutzbund 1927-ben három „Kelet-konferenciát" rendezett. Januárban Odera-Frankfurtban a balti országokkal és Lengyelországgal foglalkoztak, májusban Chamban Ausztria, Magyarország, Románia, Jugoszlávia németségének helyzetével és feladataival, — ezen Magyarországról Gündisch és Jekel vett részt, — novemberben Drezdában a csehszlovákiai németséggel. Ε három Kelet-konferencia eredményeit decemberben Bécsben összegezték.101 Loesch egy 1928. márciusi levelében, amelyet Pünder államtitkárhoz intézett a birodalmi kancelláriába, a Deutscher Schutzbund vezetősége egyre világosabb felismerésének tulajdonítja, hogy nem érhetik be a német népiséggondozási feladatokkal, hanem azokat szorosan össze kell kötni a Németország és a Szovjetunió közötti Európa német szempontú újjárendezésének problémáival. Megnövekszik tehát a Deutscher Schutzbund munkájának politikai jelentősége és felelőssége.102 A szövetség kartelljébe tartozó „Bund der Auslandsdeutschen" (Külföldi Németek Szövetsége) 1927 augusztusában Drezdában és Lipcsében megrendezett Európa-tanácskozásával (Europa-Tagung) gazdasági vonalon akart bekapcsolódni ebbe a német Európa-gondolatba, úgy kívánván fejleszteni a németországi és a külföldön élő németek általa eddig is képviselt gazdasági érdekeltségeinek kapcsolatait, hogy a külföldön honos, ott állampolgár „népinémetek" gazdasági támogatása révén ez utóbbiakat is bekapcsolja a birodalmi szempontból nagyon fontos, de számukra is hasznos európai német gazdasági vérkeringésbe. Ε szándéktól vezéreltetve a német kisebbségek vezető személyiségeit, mint Magyarországról Bleyerrel már meg is tette, sorra ki akarta tüntetni a Bund tiszteleti tagságával. Ezt a Schutzbund (Loesch, Bruns) éppúgy nem helyeselte, mint a VDA. A magyar kormány, felfigyelt arra, hogy a magyarországi németeket újabban már a Bund részéről is úgy látszik megkörnyékezik, egy magát külföldi németnek sikerrel feltüntető „felderítőt" (Abt Rezső) küldött erre az Európa-tanácskozásra, aki még a Bund elnöke, Heinrich Schnee, és ügyvezetője, Ernst Grosse bizalmába is beférkőzött, olyannyira, hogy már-már őt akarták felkérni egy a magyarországi németség helyzetét bemutató nagyobb felszólalásra.103 100 Das Deutschtum in Rumpfungarn. Hrsg. ν. Jakob Bleyer. (Volksbücherei des „Sonntagsblattes". Bd. 2.) Budapest 1928. 3-4. 1. 101 BA, R 43. I. 547. Fol. 557. 102 BA, R 43. I. 547. Bd. 6. Loesch levele Pünderhez. Berlin, 1928. március 1. 103 MOL, Κ 64. 26. es. 41. tétel, 439/pol. res. /1927. Abt jelentése. Berlin, 1927. szeptember 9., és Wettstein jelentése, Berlin, 1927. szeptember 10.
