Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291

310 BAGI DÁNIEL ban a bűnök alóli feloldozás szándéka teremti meg. Mindazonáltal részletesebb tisztázásra szorul, milyen bűnökről lehet szó. Említettük már Szent Egyed legendájának legfontosabb motívumát, a király bűnének megbocsátását. Nem derül ki azonban a legendából, hogy mi lehetett az uralkodó (Nagy Károly) bűne. Einhard, Nagy Károly életrajzírója ugyan részletesen beszámol a császár kül- és belpolitikai tetteiről, sőt kimerítően tájékoztat Károly öltözködési és étkezési szokásairól is, azonban arra vonatkozólag, mi lehetett az uralkodó bűne, amelyet még Szent Egyednek sem mert megvallani, egy szót sem ejt. Mindazonáltal Károly bűneitől megszabadulva jelenik meg több róla szóló legendában is.109

Úgy véljük: nem zárható ki, hogy Kelet-Közép-Európában a 11-12. század fordulóján a testvér hatalomból történő eltávolítását érthették az uralkodó bűne alatt. Ismeretes, hogy Nagy Károlynak sem volt felhőtlen a viszonya testvérével, Karlmannal. A két testvér közötti hatalmi harcról még Einhard is megemlékezett,110

és közismert, hogy a Karoling-birodalmat fenyegető trónviszály kibontakozását csak Karlmann korai halála akadályozta meg. Nem bizonyítható, és nem is valószínű, hogy a császár középkori legendáiban ez a motívum jelentette volna Károly bűnét, azonban feltételezésünket mindenképpen alátámasztja az Árpádok és a Piastok 11. század végi dinasztikus küzdelmeinek végkifejlete. Ulászló Herman 1079-ben elűzte II. Boleszlót, aki — ahogy erre már utaltunk — száműzetésben halt meg Magyarországon. Fia, Mieszko herceg Magyarországon nevelkedett, majd apja halála után Ulászló Herman visszahívta Lengyelországba, ahol a Geszta születésekor még élő hagyomány szerint „valamilyen ellenfelei, félvén, hogy megtorolja az apjával megesett törvénytelenséget, méreggel veszejtették el a jó természetű fiút, azok pedig, akik vele iddogáltak, csak alig kerülték el a halál veszedelmét".111

Bár egyértelműen nem derül ki, ki állhatott II. Boleszló fiának megmérgezése mögött, a Geszta szövege egyértelműen azt sugallja, hogy erre indoka csak Ulászló Hermannak lehetett. Feltehetően II. Boleszló elűzését és az ifjú Mieszko tisztázatlan halálát tekinthette Herman és Judit gyermektelenségük okának, és ezért fordultak Szent Egyedhez. Hasonló motívumok állnak III. Boleszló somogyvári zarándoklata mögött. Többször hangsúlyoztuk már e munkában, hogy a Geszta megértéséhez Zbigniewnek a hatalomból történő eltávolítása adja a kulcsot a kezünkbe. Boleszló csak Szent Egyed segítségével nyerhette el hatalma teljességét, hiszen politikailag ugyan győzött, Zbigniewet eltávolította a hatalomból, azonban e bűnét — amiért kiátkozta a gnieznói érsek — csak Szent Egyed bocsáthatta meg. 109 Boudais Gaiffier, Β.: La légende de Charlemagne i. m. 491. Pl. „Ego sum Karolus et ob duotristimam fidelium praecem eruptus a poena in hac collocatus sum gloria." 110 Einhardi Vita Caroli Magni c. 18.: „Post mortem patris cum fratre regnum partitus tanta patientia simultates et invidiam eius tulit, ut omnibus mirum videretur, quod ne ad iracundam ab eo provocari potuisset." — Ed. Oswald Holder-Egger. MGH Scriptores Rerum Germanicarum (a továbbiakban: MGH SRG) in usum scholarum separatim editi 25., Hannover 1911. 111 Gallus I. c. 29.: „Aiunt enim quosdam emulos timentes, ne patris iniuriam vindicaret, neneno puerum bone indolis peremisse, quosdam vero, qui cum eo biberunt, vix mortis periculum evasisse." — id. kiadás 55.