Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
308 BAGI DÁNIEL Franco püspök esetleges magyarországi életszakaszával kapcsolatban több nézet is ismert. Váczy Péter — Bonis György Szent István monográfiájának kritikai recenziójában — belgrádi püspöknek tekintette," mely állítását arra alapozta, hogy egy Franco nevű püspök Belgrád 1071. évi elfoglalása után tűnt fel Salamon tanácsadói között. Váczy úgy vélte, bár Belgrád néhány év után visszakerült a bizánci császár fennhatósága alá, Franco mégis a város címzetes püspöke maradhatott.100 Ezzel ellentétes álláspontot fejtett ki Székely György, aki — felhívván a figyelmet a témában született külföldi irodalomra is — amellett érvelt, hogy Franco püspöki méltósága esetleg nem is Magyarországhoz, hanem Lengyelországhoz, közelebbről a pomerániai Bialogród városához kötődik,101 míg mások Veszprém püspökét vélelmezték személyében.10 2 Eltekintve attól, hogy Gallus Anonymus Poloniensis episcopus megjegyzése önmagában is problematikus, Franco püspök lengyelországi és magyarországi szereplése mindenképpen felvet néhány problémát. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy Franco püspök magyarországi szereplése 1084 — azaz Ulászló Herman és Judit Saint-Gilles-i követküldése — előtti időszakra esik, és ugyanaz a Franco tűnik fel 1080-1081-ben a Liége-i püspökségben, akkor szükségszerű, hogy lengyelországi működése csak követhette a magyarországit. Gallus Anonymus ugyanis egyértelműen II. Boleszló halála (1080) utánra teszi Franco püspökről szóló tudósítását. Figyelembe véve, hogy III. Boleszló 1085-ben született, a követjárásnak mindenképpen legkésőbb 1084-ben kellett bekövetkeznie, és közvetlenül előtte értesülhetett Ulászló Herman és Judit Szent Egyed különleges képességeiről Franco püspöktől. Ebben az esetben azonban semmiképpen nem lehet szó Veszprém vélelmezett püspökéről, mert ő a Liége-i Szent Lambert egyház halotti anyakönyvének bejegyzése szerint már 1081-ben meghalt.103 Ha azonban hipotetikusan elfogadjuk, hogy az episcopus Bellagradensis cím — ahogy Pierre David104 és Székely György is feltételezte — a pomerániai Bialogród városára utal, akkor viszont Franco korábbi magyarországi szereplése válik kétségessé. A legfontosabb (és tegyük hozzá) egyetlen kapcsot a Magyarországon és Lengyelországban vélelmezett Franco püspök között Szent Egyed kultuszának ismerete jelenti. A flandriai Szent Hubert apátságban feltűnő Franco püspök jelenlétében ugyanis Szent Egyed tiszteletére avatták fel az új oltárt az Ardennek-beli kolostor templomában.105 Henricus Leodiensis ecclesiae antistes et Franco Bellagradensis episcopus eius rogatu dedicaverunt."; Chronicon S. Huberti Andaginensis. Ed. Ludwig. C. Bethmann, Walther Wattenbach. MGH SS VIII. Hannover 1868. 565-630., c. 19: „Que omnia non multo post Henricus episcopus assumpto secum Francone Bellagradensi pontifice, qui secum tune temporis morabatur Leodii." 99 Váczy Péter: A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok 92. (1958) 269-270. 100 Uo. 269. 101 Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. In: Székesfehérvár évszázadai 2. (1972) 45-69. A kérdés részletes tárgyalását 1. 56-58. 102 Vö. KMTL 728. 103 Uo. 728., valamint Felix Roussaura hivatkozva 1. Székely Gy.: A székesfehérvári latinok i. m. 57. 104 Pierre David: La Pologne dans l'obituaire de Saint-Gilles en Languedoc au XIIe siècle. Revue des Études Slaves 19. (1939) 217-226. 105 Vita Theoderici c. 22: „Non longe vero a porta exterioris atrii aoHific^a spatiosa ecclesia, sancto Aegedio earn voluit dedicarl.."
