Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 305 A történeti irodalomban soha nem alakult ki konszenzus arról, milyen kapcsolat fűzi össze a szent férfiút és az első lengyel történeti munkát. Jelenlétét a gesztában mindig abban az irányban igyekeztek hasznosítani, hogy miként rekonstruálható a gesztaíró származási helye Saint-Gilles ismertsége alapján,68 azaz Saint-Gilles és a Piast dinasztia tényleges kapcsolatait próbálták igazolni vagy cáfolni. így például a szerző dél-francia eredete mellett érvelő tudósokat erősen kritizáló Karol Maleczyhski, aki egyébként Szent Egyed lengyelországi ismertségét nem tagadta,69 több alkalommal is hangot adott azon meggyőződésének, hogy Saint-Gilles (és Provance általában) jelentéktelen szerepet játszott a 11-12. század kulturális életében.70 Erős kritikával illette továbbá Ulászló Hermannak csak a Gesztában fennmaradt, a Saint-Gilles-i apáthoz címzett levelét, kiemelve, hogy ebben az időben nem a Gallus Anonymusnál is említett Odilo volt Saint-Gilles apátja, hanem Benedek.71 Ugyancsak negligálta Szent Egyed jelenlétét a gesztában Josef Bujnoch, aki (ismét csak a szerző kilétét kutatva) inkább Szent Lőrincet látta a legfontosabb műbeli szentnek.7 2 Ε sémától egyedül Plezia tért el valamelyest, aki stilisztikai és szerkesztési szempontból is górcső alá vette Gallus Anonymus alkotását. Bár érvelésének középpontjában továbbra is a gesztaíró származási helye állt, rámutatott, hogy Szent Egyed nélkül az egész mű elképzelhetetlen lenne, hiszen a főhős, Boleszló csak az ő segítségével születhet meg.73 Az elmúlt évtizedekben — függetlenül a Geszta és Saint-Gilles kapcsolata körüli vitától — lényeges előrelépés történt a Maleczyúski által kifogásolt kérdések vizsgálata terén. Ma már világosan áll előttünk Saint-Gilles a Szent Jakab sírjához való zarándoklatok útvonalán és az első keresztes hadjárat kapcsán betöltött szerepe,'4 és újabb források elemzésével az is bizonyosnak látszik, hogy Odilo, ellentétben korábbi ismereteinkkel, már 1088-ban is apátként szerepel, míg elődje működési idejének vége ismeretlen, azaz nem elképzelhetetlen, hogy Ulászló Herman említett levele megírásának időpontjában mégis ő volt hivatalban.75 Ennek ellenére a jelen munkában való továbblépéshez azt tartjuk szükségesnek tisztázni, milyen kapcsolat áll fenn a mű és Szent Egyed tisztelete között, illetve mi köti Szent Lászlót és Boleszlót (valamint Ulászló Hermant) a szent kultuszához. Szent Egyed a segítő szentek egyike. Eltének történetét a 10. század körül keletkezett legendája tartotta fenn.7 6 Ε szerint Egyed előkelő görög családból hh Vö. a jelen munka II. fejezetében közölt kutatástörténeti összefoglalóval. 69 Gallus (id. kiadás LXXXVII.). 70 Uo. (id. kiadás LXXXVIII-LXXXIX.). 71 Uo. (id. kiadás LXXXVIIL). 72 Polens Anfänge. Die Chronik des Gallus Anonymus. Übersetzt und herausgegeben von Josef Bujnoch. Wien-Köln 1978. 22. 73 Plezia, M.: Krónika Galla i. m. 143. 74 Urlich Winzer: St. Gilles. Studien zum Rechtsstatus und Beziehungsnetz einer Abtei im Spiegel ihrer Memorialüberlieferung. Münstersche Mittelalterschriften. München 1988. (különösen: 3-4.). 75 Uo. 232-233. 76 Vita Sancti Aegidii auctore anonymo. Acta Sanctorum XLI. 299-304.
