Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
300 BAGI DÁNIEL ben,3 , míg mások részben vagy egészben a legendából származtatták a krónika információit.3 8 Különösen éles vita alakult ki Csóka J. Lajos és Gerics József között. Csóka a krónikában a Lászlóról szóló részek befejezésekor közölt utalást az uralkodó gestajára3 9 a legendával azonosította, és meglelni vélte annak bizonyítékát, hogy a legenda szolgált kútfőként egy 1210 körül keletkezett krónika számára.4 0 Vélekedését kimerítő alapossággal cáfolta Gerics József.4 1 Megállapításait a következőkben Gallus Anonymus Lászlóról szóló információival is igazolni kívánjuk. Gallus Anonymus a Lászlóról hátrahagyott kedvezőbb beállításában két alapvető tulajdonságát emeli ki a királynak: a kegyességét (pietas) és a testi felépítését. Ha összevetjük a Geszta ezen információját a krónikaszerkesztmény, illetve a legenda feljegyzésével, látható, hogy mindkét magyar kútfő tartalmazza a pietasra mint uralkodói erényre való utalást. Gallus Anonymus sicut eminentem corpore, sic afßuentem pietate Chronici Hungarici compositio saeculî XIV. Omnes enim nouerant ipsum esse vestitum consummation virtutum, fide catholicum, pietate precipuum, largitale munificum43 Legenda Ladislai regis potens pietate precipuus tamen erat largitate Azonban éppen Gerics József eredményeinek köszönhetően tudjuk, hogy a legenda, apietast háttérbe szorítva, a iustitia erényét helyezi előtérbe, megtámogatva azt a largitas erényével is.45 Gallus Anonymus utalása tehát mintegy tükörképét adja a Szent Lászlóról a 12. század elején alkotott véleményeknek, amelyek a törvényes királyt trónjáról letaszító Lászlóban — megkerülve hatalma jogszerűségének kérdését — a kegyességre helyezték a hangsúlyt. így pl. Bartoniek Emma a legenda kritikai kiadásának előszavában; lfj. Horuáth János: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 190.; Gerics József: Legkorábbi gestaszerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22.) Bp. 1961. 100.; Gerics J.: Krónikáink i. m. 117-118.; Mezey László: Athleta patriae. Szent László legkorábbi irodalmi ábrázolásának alakulása. In: Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szerk. Mezey László. Bp. 1980. 21.; Szovák K.: Szent László i. m. 129. 38 Kristó Gyula.: Legitimitás és idoneitás. (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz). Századok 108. (1974) 606.; Szelestei N. László: A Szent László legenda szöveghagyományozódásáról. (Ismeretlen legendaváltozat). Magyar Könyvszemle 100. (1984) 198., 203.; Klaniczay G.: Az uralkodók szentsége i. m. 156-157. Nem tartja kizártnak ennek lehetőségét Kristó Gyula, 1. Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2003. 43-44. 39 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV: „Si quem autem scire delectat, quot et quanta bona genti sue beatus Ladislaus fecit, de gestis eiusdem plenam potent habere notitiam." — SRH I. 420. 40 Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV században. (Irodalomtörténeti Könyvtár 20.) Bp. 1967. 670. 41 Gerics J.: Krónikáink i. m. 118-119. 42 Gallus I. c. 27. (id. kiadás 52-53.). 43 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. (SRH I. 406.). 44 Legenda Ladislai regis (SRH II. 518-519.). 45 Gerics J.: Krónikáink i. m. 119
