Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 301 Bonyolultabb a helyzet a Geszta 27. fejezetében megőrzött másik információval, melyben a király „kiemelkedő testé"-ről esik szó. László testi adottságairól a krónika nem őrzött meg információkat, csak a legenda: Legenda Ladislai regis Erat enim manu fortis et uisu desiderabilis et secundum phisonomiam leonis magnas habeas extremitates statura quippe procerus ceterisque hominibus ab humero supra praeeinens ita h Nézetünk szerint éppen Gallus Anonymus feljegyzése bizonyítja, hogy a László testi adottságaira vonatkozó elképzelések már jóval a legenda megszületése előtt ismertek voltak. Nem dönthető el azonban végérvényes bizonyossággal, hogy a később keletkezett legendában megőrzött testi tulajdonságok és Gallus Anonymus adata egy közös írott forrásra mennek-e vissza (azaz a krónika Lászlóról szóló eredeti szövege tartalmazta-e a király jó testi adottságra vonatkozó megjegyzést), vagy mind Gallus Anonymus, mind a legenda egy — a Geszta tanúbizonysága szerint — már a 12. század elején ismert, nem írásos hagyományt tükröz. Mindazonáltal a jelen dolgozatban óvatos feltevésként kívánjuk megjegyezni, hogy a névtelen geszta-szerző sicut eminentem corpore, sic affluentem pietate szövegrészlete egybefüggő átvételt sugall, nem tartjuk tehát kizártnak, hogy a krónika eredeti szerkesztése tartalmazhatta mindkét megjegyzést. Gallus Anonymus gesztája tehát, egyfajta kontroliforrásként, jól tükrözi a Lászlóról élő korábbi és későbbi, egymásnak némileg ellentmondó álláspontot. Legutóbb Veszprémy László mutatott rá, hogy a Gesztában egyértelműen tetten érhető a Lászlóról a 11-12. század fordulóján élő idoneista kép.47 Ez kétségtelenül így is van, azonban éppen a fenn idézett másik gesztapasszus bizonyítja, hogy élt Lászlóról egy másik kép is, amely a király legitimitásával foglalkozott, mégpedig határozottan kétségbe vonva azt. Bár ez utóbbi sajátságos okokból keletkezett — mivel a gesztaírónak komoly feladatot jelenthetett 1113-ból visszatekintve rendet tenni Ulászló Herman és II. Boleszló vitájában —, mégsem tagadható, hogy a gesztában egyszerre létezett a két álláspont a magyar királlyal kapcsolatban. Úgy véljük továbbá, hogy a 28. fejezet leírása támaszkodhatott korábbi információkra, melyeket a gesztaíró Krakkóban ismerhetett meg. Kétségtelen, hogy László Salamonnal szembeni magatartása nem maradhatott ismeretlen a krakkói udvar előtt, különösen úgy, hogy Gallus Anonymus egyértelműen II. Boleszlónak tulajdonította László Salamonnal szembeni győzelmét. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy Ulászló Herman közvetlenül is értesülhetett László és Salamon trónküzdelmeiről, hiszen a lengyel uralkodó a cseh Judit halála után Salamon özvegyét vette feleségül.48 Valószínű, hogy a másik 46 Legenda Ladislai regis c. 3. (SRH II. 517.). 47 Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez. Századok 138. (2004) 331. 48 Gallus II. c. 1.: „Wladislauus dux... sororem imperatoris tertii Henrid, uxorem prius Salamonis Ungarie regis in matrimonium desponsavit.."— id. kiadás 63. Gallus Anonymus sicut eminentem corpore
