Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 299 tó emlékű őseinek sorába. így Merész Boleszló Nagy Boleszló király méltó örököse volt, bátor és merész vitéz (audaxfuit miles et strennuus), a vendégek jóságos befogadója (hospitum susceptor benignus), hadi erényeiben is csak a makulátlan példaképhez volt hasonlítható.33 Különösen kedvező beállítást tartalmaz a király és a szegény klerikus találkozását leíró fejezet, ahol a király bőkezűsége és nagylelkűsége ismerszik meg.3 4 A másik faktor, amelyet a gesztaírónak mindenképpen figyelembe kellett vennie a 27. és 28. fejezet megkomponálásakor, Ulászló Herman szerepe volt. Herman III. Boleszló apja volt. 1113-ban már nem élt, uralma törvényességének hangsúlyozása azonban mindenképpen szükséges volt annak bizonyítására, hogy III. Boleszló Zbigniewvel szembeni hatalmi igényei jogosak. III. Boleszló ugyanis hatalmát csak apjától, illetve az ország még apja életében történt felosztásából vezethette le. Még bonyolultabbá teszi a fejezet értelmezését az a körülmény, hogy 1079-ben a birodalommal éppen II. Boleszló fordult szembe, ami 1113-ból nézve erénynek tűnhetett, míg a III. Boleszló létezéséhez nélkülözhetetlen Ulászló Herman mind akkor, mind a későbbiekben a birodalom pártján állt, és ez 1113-ban ellenkezett III. Boleszló érdekeivel. Mindennek fényében érthető, hogy Gallus Anonymusnak egy nagyon kényes feladatot kellett megoldania a 28. fejezetben. Úgy kellett II. Boleszló elűzetését igazolnia (ez tette ugyanis lehetővé III. Boleszló számára, hogy Herman után uralkodjon), hogy közben a királyi hatalom vonatkozásában éppen az elűzött királyt kellett meg tennie III. Boleszló egyik legfontosabb ősévé. Ε sajátos „érdekegyeztetési program" alapelveinek esett áldozatul László király. A magyar királyt egyszerre ábrázolta szelídnek a szerző, szemben Boleszló gőgösségével, de másik oldalról a Geszta alapvető programcélkitűzését követve III. Boleszló királyi elődjének rendelte alá, leírva róla, hogy uralmát csak Boleszlónak köszönheti.35 A fenn elmondottak alapján a következő megállapításokat tehetjük László ábrázolásával kapcsolatban. Nehezen tagadható el, hogy Gallus Anonymus kétféle leírást őrzött meg a magyar királyról: az egyikben uralkodói erényeit hangsúlyozza, a másikban azonban II. Boleszlóval szemben kétségbe vonja hatalmát. A kétféle leírás alapján arra lehet következtetni, hogy egymástól független, két különböző forrásból származnak. Ha arra a kérdésre keressük a választ, honnan származhattak szerzőnk ismeretei, nem kerülhető meg, hogy kitérjünk a Lászlónak a magyar forrásokban való ábrázolását tárgyaló nézetekre. A Szent Lászlóról fennmaradt két alapvető kútfő, a legenda, illetve a krónika szövegkapcsolatát történettudományunkban Bartoniek Emma kellő alapossággal tisztázta, rámutatva, hogy a két különböző, egymásból le nem vezethető legendaszerkesztmény közös őse használta forrásként a krónikát, és nem fordítva.3 6 Véleményét a kutatás egy része magáévá tette a későbbiek-33 Gallus I. c. 23. (id. kiadás 48-49.). 34 Uo. I. c. 26. (id. kiadás 51-52.). 35 Uo. I. c. 28: „non decet eum me ut equalem venerari, sed equo sedentem ut quemlibet de principibus osculari" — id. kiadás 53-54. 36 Legenda sancti Ladislai regis. Ed. E. Bartoniek. In: SRH II. 509-511.
