Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
298 BAGI DÁNIEL tott. A régebbi történetírás úgy vélte, hogy a püspök ebben a hatalmi harcban szembe fordult Boleszlóval, és ezért végeztette ki 1079-ben az uralkodó, bár újabban Gerard Labuda kimutatta, hogy a konfliktus alapja nem a két testvér közötti hatalmi torzsalkodás volt, hanem az, hogy a püspök és a király eltérően ítélte meg a belső politikai reformok véghezvitelének szükségességét.29 A király, feltehetően azért, mert a nagy pogánylázadások utáni keménykezű politikája miatt a püspök szembe fordult vele, 1079-ben megölette.3 0 Gallus Anonymus egyébként erről nagyon visszafogottan nyilatkozott, nem akarta felmenteni sem az áruló püspököt, sem a bosszúálló királyt,31 bár megjegyezte: sokat ártott Boleszlónak, hogy a bűnt bűnnel torolta meg.3 2 Természetesen ezt az 1079-ben kialakult helyzetet 1113 után, a mű megírása idején érvényes elvárások alapján szükséges értelmezni. Ekkor III. Boleszlónak két fő célt kellett követnie: bebizonyítania a közvélemény előtt fivére, Zbigniew törvénytelen mivoltát, illetve visszavezetnie saját uralmát a lengyel királyság megalapítójára, I. Boleszlóra. Ε célkitűzések ismeretében látszik igazán, milyen bonyolult viszonyrendszert kellett elfogadható módon ábrázolnia a szerzőnek. III. Boleszló emlékezetre méltó ősei között ugyanis előkelő helyet foglalt el II. Boleszló, aki a két korábbi 11. századi király mellett — megkoronázottsága miatt — megteremthette a jogalapot a királyi cím visszaszerzésére. Jellemzően mutatja e feladat nehézségét, hogy Merész Boleszlóról sem tudott egységes képet rajzolni a gesztaíró. Míg a 28. fejezetben általában elmarasztalóan nyilatkozott személyéről, addig az uralkodása megörökítésének szentelt 23-26. fejezetben ő is beléphet III. Boleszló mél-29 Gerard Labuda: Swiçty Stanislaw biskup krakowski, patron Polski. Poznan 2000. 63-70., ill. 70-74. 30 Szaniszló püspök megöletésének okai a 15. század végétől foglalkoztatják a történetírást, araikor Jan Dhigosz megalkotta a vértanú püspök életrajzát (Vita sanctissimi Stanislai, episcopi Cracoviensis. Ed. I. Polkowski, Z. Pauli. In: Ioannis Dlugossii opera omnia I. Cracoviae 1887. 1-92.), felvázolván benne a ,jó püspök" és a „gyilkos király" ellentétpárját. Ez a nézet egészen a 20. század elejéig tartotta magát, amikor is Tadeusz Wojciechowski átértékelte az eset körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosság ezért következhetett be, mert a püspök nyíltan szembefordult Boleszlóval, és Ulászlót támogatta. Wojciechowski állítását egy önkényes szövegmódosítással támasztotta alá. A jelen munkában is idézett gesztafejezet, melyben László fogadja Boleszlót (Gallus I., c. 28.) egyetlen kéziratban maradt fenn, melyben a kritikai kiadásba is bekerült „sed de fratre Wladislauo facto dolet inimico" eredetileg „sed deferre Wladislauo facto dolet inimico" formában szerepelt. Ezt a jobb érthetőség kedvéért változtatták meg, egyébként Wojciechowski eredményei alapján. A szövegrészlet filológiai problémáit az a kérdés jelenti, hogy az eredetileg rekonstruálható szöveg értelmében a két Wladislaus ugyanaz-e, tehát csak László magyar királyról van-e szó a jelenetben, ahogy legutóbb Gerard Labuda kísérelte meg bebizonyítani (Labuda, G.: Swiçty Stanislaw i. m. 71-72.), vagy a második, dativusban álló „Wladislaus" Ulászlót jelenti, ahogy a kutatás fő vonulata ezt vélelmezi. A jelen munka szempontjából azonban (megjegyezve, hogy igen kevés a valószínűsége annak, hogy Gallus Anonymus írói stílusát, vagy legalábbis a kézirat másolójának szokásait figyelembe véve a két „Wladislaus" ugyanarra a személyre vonatkozik), mindez másodlagos jelentőségű, mert László jelenléte e történetírói vitától független a vizsgált fejezetben. 31 Gallus I. c. 27.: „Neque enim traditorem episcopum excusamus, neque regem vindicantem sis se turpiter comendamus..."— id. kiadás 53. 32 Uo. I. c. 27.: „multum sibi nocuit, cum peccato peccatum adhibuit" — id. kiadás 53. — A püspök megöletésének körülményeire 1.: Tadeusz Wojciechowski·. Faktum biskupa Stanislawa. Poprzedza: Kto byl Gallus? Ii): Uő: Szkice historyczne jedenastego wieku. Warszawa 1951.3 261-262.; Labuda, G.: Swiçty Stanislaw i. m. 73.
