Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
VÁLASZTOTT NEMESI ESKÜDTEK NYITRA MEGYÉBEN 269 sonló eljárásokat korábban a szolgabírák egyedül folytatták le, 1486-tól viszont e megyéknél is megfigyelhető, hogy elkíséri őket egy esküdt is, mint például Bars és Pozsony megyékben.59 A vizsgálatot végrehajtó két tisztségviselőt feltehetően nem minden esetben a törvényszékről küldték ki: gyakori lehetett az, hogy a sértett a helyszínre hívott egy-egy szolgabírót és esküdtet „pro inquisicione et videnda",60 akik később a törvényszéken igazolták panaszát. Trencsén megye ebből az időből csupán egy vizsgálati oklevéllel rendelkezik: ebben a szolgabírót érdekes módon a megyei jegyző kísérte el.6 1 Az esküdtek fontos szerepet kaptak az egyházi tized behajtásában és az állami adóegységek összeírásában is. Előbbiről maga a dekrétum is rendelkezik: a 40. törvénycikk leszögezte, hogy midőn a tizedszedők a megyében megjelennek, kötelesek maguk mellé venni egy vagy két esküdtet, akiknek őrködniük kell a felett, hogy a tizedet mindenhol rendesen megfizessék, illetve hogy a tizedszedő se hajtson be a kelleténél több adót.6 2 Az állami adóról ugyan a dekrétum nem rendelkezik, ennek ellenére Bihar megye már 1486 júliusában sem csak a szolgabírákat küldi ki a „megye összeszámlálására és dikálására", hanem az esküdteket is.63 Ezt a jelenséget nyilvánvalóan nem a spontán fejlődés idézte elő, hanem az adóösszeírás módját a megyékkel tudató királyi parancslevelek utasításai eredményezték: 1487. augusztus 6-án például a király a Gömör megyei szolgabíráknak és választott esküdteknek parancsolta meg szigorúan, hogy valamennyien vagy ketten-ketten menjenek ki az adószedőkkel a megye összeírására.6 4 Mindenesetre ez a jelenség a vizsgált korszakban általánossá vált, amiről többek között az 1488. évi veszprémi adóösszeírás keletkezésének körülményei is tanúskodnak.6 5 Az esküdtek — mint hitelt érdemlő tanúk — kisebb fajsúlyú ügyekben olykor oklevelet is kibocsátottak. A két trencséni esküdt a fentebb említett végrendeletről két plébánossal, a megyei jegyzővel és egy helyi nemessel együtt adott ki oklevelet az érdekelt szolgabíró kérésére, és valamennyien pecsétjükkel — a két plébános még aláírással is — látták el azt.6 6 Az viszont alighanem helyi sajátosságnak tekinthető, hogy Varasd megyében egy-egy szolgabíró és esküdt oklevelet bocsátott ki két rét zálogba bocsátásáról,6 7 bár ugyancsak az esküdt hiteles tanúként betöltött szerepét példázza. Nitriensis transmissi fuissent", utóbbiról tudjuk, hogy szolgabíró volt - DF 205 890., vö. az azonos zalai fejlődéssel (Holub József·. Zala i. m. 165.). 59 Bars megye hatósága 1487-ben „Michaelem de Koztholyan electum et iuratum unacum Stephano de eadem Kostholyan iudice nobilium" küldi ki egy tanúvallatáshoz - DL 73 152. - Pozsony megyében a legjellemzőbb eset a már idézett 1488. évi parancslevél (DL 48 481.), illetve 1487: DF 227 278.; 1489: DL 48 482., 48 755. 60 1488: Endrédi János esküdt egy tanúkihallgatás során azt vallotta, hogy a sértett őt és Péli Tamás szolgabírót „pro inquisicione et videnda vocasset" - DF 285 237. Van olyan eset ugyanakkor, ahol hangsúlyozzák, hogy az alispán küldte ki őket a károk megtekintésére, 1. 1488: DF 206 155. 61 1488: DL 19 430. 62 1486: 40. tc. - DRH 290. 83 1486: DRH 320-321. 64 1487: DRH 323-324. 66 Solymosi László·. Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3.) Szerk. Kredics László. Veszprém 1984. 123-124. 66 1489/1493: DL 75 695. " 1488: DF 231 800.
