Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
270 NEUMANN TIBOR Természetesen az esküdtek különböző ad hoc jellegű megyei ügyekből is részt vállaltak. Kiváló példa erre egy Pozsony megyei, kalandosan végződő eljárás: 1488-ban a megyei hatóság előtt Várkonyi Amadé Lénárt alispán elpanaszolta, hogy mivel a megye közönsége által az egytelkes nemesekre és jobbágyokra — egyébként az 1486. évi 64. törvénycikkel összhangban6 8 — kivetett megyei adót többen nem fizették be, megbízta az egyik alszolgabírót és esküdtet az elmaradt adó behajtásával, melléjük adva néhány familiárisát. Vásárútnál azonban a pozsonyi káptalan emberei két kanonok vezetésével útjukat állták, a két tisztségviselőt lovaikról lerángatták, majd az egyik harcias kanonok és egy embere e két lóra felülve Nagypadányig üldözte az alispán menekülő familiárisait.6 9 2. Nyitra megye esküdtei 1486-1490 A tárgyalt időszakból tizenkilenc nyitrai esküdtet sikerült összegyűjtenem a mandátumok végrehajtásáról szóló, főként a nyitrai káptalan, valamint a garamszentbenedeki és turóci konventek által kibocsátott jelentésekből és más említésekből. Mivel hatukat bizonyosan kétszer is megválasztották, az így kapott szám (25) azt jelzi, hogy — évi 10-12 tisztviselő megválasztása esetén — az esküdteknek több, mint a fele ismert, ami elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a dolgozat elején feltett kérdésekre megkíséreljünk válaszokat adni. Az alábbiakban az ismert esküdtek rövid életrajzát közlöm, különös tekintettel származásukra, birtokaik kiterjedésére, familiárisi és rokoni kapcsolataikra, megyei szerepvállalásukra. Az életrajzok természetesen Nyitra megyére vonatkozó — korántsem teljes — gyűjtésem jelenlegi állapotát reprezentálják, így a későbbiekben bizonyára kiegészíthetők lesznek. Megjegyzem, hogy a nagyon jól adatolható életutak (Apponyi György, Majtényi János, Récsényi János) esetében csak a fontosabb adatokra hivatkoztam. Az esküdteket működésük ideje alapján négy évbe rendeztem, ezek természetesen nem naptári évek, hanem egy valószínűsíthető júniusi választástól a következő év júniusáig tartó, egy éves intervallumot ölelik fel. Az alábbi adattár az utána következő következtetések alátámasztására szolgál. 1. év: 1486. június — 1487. június Bucsányi (Bodok) Osvát (1451-1498) Bodok Miklós fia, a Hontpázmány nemzetség Szegi ágából származó Bucsányi Bodok leszármazottja.7 0 Apja 1458 körül az esztergomi érsek berzencei várnagya,7 1 nagybátyjai közül László előbb Lévai László németújvári várnagya (1441), majd Ország Mihály kőszegi kapitánya (1444), végül nyitrai alispánja és várnagya (1448), 7 2 "" I486: 64. tc. DRH 301-302. 69 1488: DL 48 754. 70 A Bodok-ág leszármazására a 15. század elejéig 1. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. (Magyar Középkori Adattár) CD-ROM. Bp. 2001. (Hontpázmány nem 7. Szegi-ág 2. tábla: Bodok [bucsányi]). - Osvát természetesen nem azonosítható Korlátkövi Bucsányi Osváttal, aki ezekben az években a Komárom megyei Szákon élt. " Haiczl Kálmán: A Kistapolcsányiak I. Turul 50. (1932) 37-38. 72 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. II. 38.
