Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
268 NEUMANN TIBOR nyi esküdt is volt,5 2 és a többi bíró között is találunk még egy-egy pozsonyi és nyitrai, valamint egy néhány hónappal később megválasztott pozsonyi esküdtet. Bár a felek közötti nézeteltérés egy Pozsony megyei birtokrész ügyében támadt, az egyik fél Nyitra megyéből származott, így indokoltnak tűnhetett az, hogy mindkét megye esküdtjei meghívást kapjanak a bírói tanácsba. Még beszédesebb egy 1489. évi eset: midőn a Nyitra és Bars megyék határán fekvő Zsámbokrét ügyében zajló per békés megoldásához bírákat választottak, azok között — bár az oklevél erről nem tesz említést — három nyitrai és egy barsi esküdtet találunk, emellett az egyik Bars megyei nemes is két évvel korábban bizonyosan az volt, de vele és a másik két bírával kapcsolatban sem kizárható, hogy ekkor is esküdti tisztséget viseltek.53 Bár a választott bírói funkció nem vezethető le egyenesen az esküdti tisztségből, a megyei hatóság tagjai és a fogott bírák között — éppen gyakran tapasztalt megbízhatóságuk, pártatlanságuk és bírósági gyakorlatuk miatt — mindig nagy volt az átfedés. Nem véletlen ezért, hogy a perlekedő felek 1488-ban ügyüket a teljes Turóc megyei hatóságra (egy alispán, négy szolgabíró, hét esküdt) — amely kiegészült még négy Trencsén és Liptó megyei nemessel — bízták, amire nyilvánvalóan azért volt szükség, mivel a megye nem rendelkezett kellő jogosítványokkal ahhoz, hogy az adott ügyben ítéletet hozzon.5 4 Ez a közbizalom az oka annak is, hogy a turóci törvényszéken egy zálogbirtok visszaváltására szánt pénzösszeget is átmenetileg két esküdtre bízták mint „ad fideles manus".5 5 3. Az esküdtek mint megyei emberek. Az intézmény bevezetése előtt több megyében — így Nyitrában is — a törvényszéken indítandó perhez szükséges vizsgálatokat a szolgabíró és a mellé delegált ün. megyei ember (homo comitis/uicecomitis) együtt végezte el.5 6 Személyüket látszólag a törvényszéken megjelenő nemesek közül alkalmilag jelölték ki, feladatuk pedig arra korlátozódott, hogy tanúsítsák a szolgabíró által elvégzett eljárás eredményét. A királyi vagy nagybírói parancsra végzett két hiteleshelyi és egy megyei vizsgálat esetében a királyi és a megyei ember feladatát gyakran ugyanaz a személy látta el.5 7 Ezt a feladatkört 1486-tól szintén átvették az esküdtek, így a megyei joghatóság alá tartozó ügyekben törvényszerűen egy-egy szolgabíró és esküdt járt el.5 8 Máshol a ha-52 1487: Stephanus de Hegy unus ex electis iuratis nobilibus comitatus Posoniensis idemque Stephanus de Hegy unus ex octo arbitris et compositoribus per dictas utrasque partes aequaliter electis - Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Ρ 348. (Kárász cs.) 2. csomó, F-l. (DL-szám nélkül.) - Hasonló ehhez szintén 1487-ből a pozsonyi káptalan ama oklevele, amelyben szintén közlik, hogy a döntésről beszámoló két bíró egyike esküdt, a másik szolgabíró, 1. Héderváry I. 450-452. 53 1489: DF 205 386. - Hasonló a Lipniki és Tótprónai családok által választott fogott bírák névsora: itt a tizenkét bíró között két barsi és négy turóci nemes szerepel, akik a négy év során kimutathatók esküdtként, 1. 1488: DL 73 155. M 1488: DF 265 948. 55 1490: DF 249 645. - Az oklevélben nem említik, hogy a megbízható személyek egyben esküdtek is, de Raksányi Andrásról tudjuk ezt, míg Záborfalvi Tamással kapcsolatban a korábbi évekből vannak erre vonatkozó adataink (1. a 2. sz. táblázatot). 56 Vö. Holub J.. Zala megye i. m. 163. - A megyei emberre 1. még: C. Tóth Ν.: A megyék és a hiteleshelyek i. m. 351-364. 57 Pl. DL 50 211., 50 224. 58 Nyitra megyéből erre csupán egy példánk van: 1489-ben egy jobbágvköltöztetés kivizsgálására „Michael de Kereschyen iuratus et Paulus Was de Zenthmyhalwr d·.: sede iudiciaria comitatus
