Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261

VÁLASZTOTT NEMESI ESKÜDTEK NYITRA MEGYÉBEN 267 megyei fejlődésben gyökerezik.4

3

A két kiküldött mindenesetre nem jelentett okvetlenül azonos számú királyi embert: a formula értelmében a tanúmeghallgatást ugyan együtt — mint esküdtek — folytatták le, de csak a vád megalapozottsága esetén szükséges idézést végezte el egyikük királyi emberként (tamquam homo regius).4

4

Mindenesetre a megyék a kiküldendő esküdtek számát illetően rugalmasan kezelték a mandátumok utasításait. A teljes esküdti kar vagy legalábbis nagy részük helyett általában ugyanúgy csak egyet vagy kettőt küldtek ki,4

5

de az is előfordult, hogy a megkívánt egy helyett ketten érkeztek egy határjárás végrehajtására.4

6

Mint ismeretes, a fontosabb bírói utasításokat (visszaiktatás, birtokbecsü, lefoglalás stb.) és ítéletleveleket korábban is sokszor a kúriából kiküldött jegyzők hajtották végre; ez a szokás változatlanul megmaradt,4

7

de olykor az is előfordult, hogy a parancslevél ilyenkor vagylagosan esküdtek intézkedését is lehetővé tette.4

8 2. Az esküdtek mint bírótársak. Igaz ugyan, hogy törvénycikkünk az esküdtekre csak a királyi ember feladatkörét bízta, a 39. törvénycikk azonban említi, hogy a jobbágyok elhajtása ügyében támadt pereket „az ispán a választott királyi és más derék emberekkel együtt" tárgyalja,4

9

így nem csodálkozhatunk az 1492. évi 53. törvénycikken, amely hangsúlyozta, hogy ezentúl ne az esküdtek, hanem az ispánok, alispánok és szolgabírák ítélkezzenek.5

0

Kétségtelen, hogy míg az esküdtek a szolgabírákhoz hasonló végrehajtó hatalmat — például a bírságok behajtása terén — nem kaptak, addig általában utalnak arra, hogy a perekben az alispán, a szolgabírák és velük együtt az esküdtek közösen hoztak ítéletet.5

1

Sokkal többet tudunk ugyanakkor az esküdtek választott bírói tevékenységéről. Ha e néhány év fogott bírói listáit vizsgáljuk, óhatatlanul feltűnik, hogy a felek által kijelölt bírák között gyakran jelennek meg esküdtek. A pozsonyi káptalan egyik 1487-ben kibocsátott oklevelében konkrétan olvashatjuk is, hogy a bírák döntését a káptalan előtt ismertető, szintén bírónak választott Hegyi István egyben pozso" Analógiaként említhető, hogy Pozsony volt az egyetlen megye, ahol a 14. században és a 15. század első évtizedeiben a megye által felkért hiteleshelyi kiküldöttet nem csak a megyei ember, hanem mellette még egy szolgabíró is elkísérte, 1. C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században. Századok 136. (2002) 358. " A vonatkozó formula általában: „qua rescita unus ex eisdem electis iuratis nobilibus tanquam homo regius ... evocet", 1. pl. DF 205 991. - Több érintett megye esetén 1. pl. 1488: qua rescita iidem iudices [sic!] electi dictorum comitatuum aut alter eorum tamquam homo regius ... evocet - DF 205 668. 45

Pl. 1486: DF 223 789.; 1487: Justh 352. sz. 4S

DL 19 598. 47

Pl. 1486: DL 73 161.; 1487: DL 86 470. 4" Pl. 1489: Justh 370. sz., ahol kilenc kúriai jegyző vagy Turóc megye egyik választott esküdtje kap megbízást. 4" 1486: 39. tc. - DRH 289. " Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvénycikkek. Fordították és jegyzetekkel ellátták Nagy Gyula, Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen, Márkus Dezső. Bp. 1899. (a továbbiakban: CJH I.) 514. - Holub József csodálkozott azon, hogy az esküdtek megválasztásuk után azonnal részt vettek a bíráskodásban, 1. Holub J.: Zala megye i. m. 160-161. Pl. 1489: iuxta [disposici]onem vicecomitis, iudicum nobilium et iuratorum electorum comitatus Nitriensis - DL 95 423.; 1489: coram comité, iudicibus nobilium et iuratis lis et contoversiorum materia mota et ventilata - DL 95 722. (Trencsén m.) stb.