Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
VÁLASZTOTT NEMESI ESKÜDTEK NYITRA MEGYÉBEN 265 a nyitrai káptalan előtt, hogy nevét egy királyi parancslevélbe kizárólag azért vétették be, hogy az iktatásnál mint királyi ember ne tudjon ellentmondással élni. Ha viszont a megbízást elutasítja, ellenszegült volna a királyi parancsnak.2 8 A királyi ember kiválasztásánál jobbára a rokoni, baráti és familiárisi kötelékek, egyszersmind az eljárás helyszínének és a megbízott lakóhelyének közelsége játszotta a legnagyobb szerepet,2 9 amit mindennél jobban mutat az a tény, hogy a kijelölt királyi emberek az adott eljárás helyszínén sok esetben utóbb mint szomszédok vagy határosok jelentek meg. Mindezeket a jelenségeket az üj esküdti intézmény teljes egészében magába olvasztotta. Törvénycikkünk a választhatóság feltételeként — a tehetős vagyoni helyzet mellett — kikötötte, hogy a nemes állandó lakhelye a megyében legyen. Ennek megfelelően a több megyében elvégzendő feladatokat rendszerint több esküdt is hajtotta végre.3 0 Kivételt jelent annak a Mányai Mihálynak az esete, aki 1486-1487-ben egyszerre volt Nyitra és Bars megyék esküdtje, ennélfogva a Bars megyéből egy mezőváros, Szolcsány erejéig Nyitra megyébe is átnyúló hrussói vár-uradalom iktatását egyszemélyben végezhette el.31 Ez a praktikus megoldás talán a törvény szövegével sem állt éles ellentétben, mivel mindkét megyében volt rezidenciának alkalmas nemesi udvarháza, bár nyitrai származása ellenére — gyakran használt előneve (Nagyvalkászi) legalábbis erről tanúskodik — Bars megyében lakott. Az eljárás színhelye és az esküdtek lakhelye általában közel esett egymáshoz. Ebből arra következtethetünk, hogy az ügy kezdeményezője — vagy egyik megbízottja — a parancslevéllel a tarsolyában házában kereste fel az esküdtet, aki csatlakozott hozzá, és a hiteleshelyi tanúval együtt innen indultak a közelben lévő helyszínre.3 2 Ezt igazolja az is, hogy midőn az egyik Trencsén megyei nemes 1489-ben nővére végrendelkezésének meghallgatására többek között két esküdtet is felkért tanúnak, „saját házukban felkeresve" hívta őket házába.3 3 Ugyanerről Pozsony megyei adatok is tanúskodnak: itt az ispán vagy alispán olykor parancslevélben utasított egy-egy szolgabírát és esküdtet, hogy az adott eljárást, fő-'* 1469: ipseque Laurentius de Bassan ubique homo regius in dictis possessionibus et iuribus possessionariis prefatum Benedictum de Alas introducens extiterit, tamen ut idem protestáns presumeret et coniecturaretur, non alia ex causa ipsum hominem regium ipse Benedictus de Alas in litteris regalibus statutoriis fecisset, nisi ut statucioni ... contradiccionis velamine nullibi in facie ... obviare posset ... cum tamen sepefatus protestáns nisi mandatum regium exequi recusasset, ubique talis modi statucioni contradiccionis velamine obviasset - DF 244 080., vö. az 1435: 8. törvénycikkel, idézi Holub J.: Zala i. m. 164. Engel P.: Királyi emberek i. m. 586. Pl. 1487: DF 282 923. (Nyitra és Turóc m.); 1488: A Justh család levéltára 1274-1525. Közzéteszi Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 20.) Bp. 1991. (a továbbiakban: Justh) 356. (Turóc és Liptó m.); 1489: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei I. 1241-1526. Bp. 1906. (a továbbiakban: Apponyi I.) 359. és DL 107 222. (Pozsony és Nyitra m.) stb., vö. Tringli /.: Pest megye i. m. 166. " DL 20 246., idézi Haiczl Kálmán·. A Zelchéniek (Részletek Hrussó várának történetéből). Turul 47. (1929) 45. Arra, hogy a királyi emberrel útközben találkoztak, 1. Borsa Iván: Ügyintézési törekvések a leleszi hiteleshelyen a XIV és XV század fordulóján. In: Miscellanea Fontium Históriáé Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Bp. 1997. 57. " 1489: nos quemque singillatim ad domos nostras visítandó, ut ad domum eius pro audienda infrascripta fassione venire et accedere dignaremur, instancius suplicasset et rogasset - DL 75 695.
