Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az ifjabb király országa 231
246 ZSOLDOS ATTILA számára tartott gyűlést, amelyen (in congregacione per nos edicta) tolvajokat ítélt el,"" de ismertek Pest és Nógrád megyei birtokokkal kapcsolatos intézkedései is.123 Délebbre bizonyosan István fennhatósága alá tartozott Bács megye, hiszen annak ispánja a pozsonyi béke újabb, ez alkalommal 1263. május 3-án, a Nógrád megyében fekvő szakali monostor mellett (prope monasterium Zokol)n i történt megerősítésekor az ifjabb király főemberei között tűnik fel,12 5 miközben István adományt is tett a bácsi várispánság földjeiből.1 "" Akkor azonban alighanem tévedett Pauler, amikor tagadta, hogy Valkó és Szerém megyék — melyek az eddig említettekkel ellentétben a Duna jobb partján feküdtek — szintén István országrészét gyarapították. Pauler ismerte ugyan azokat az okleveleket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ifjabb király Valkó megyében is birtokokat adományozott, illetve hospeskiváltságot erősített meg,'J l csakhogy ezeket bizonyos — István által elkövetett — „túlkapásokénak tulajdonította, ami, ismerve az 1260-1262 táján Északkelet-Magyarországon történteket, nem is minősíthető teljesen alaptalan feltételezésnek. Fő érve mindazonáltal az volt, hogy Valkót „annál is kevésbé számíthatjuk István birodalmához, mert Szerém sem tartozott ahhoz; annak ispánja ugyanis ... Istvánhoz pártolt.'"2 " Ez utóbbi epizód emlékét István egyik 1271-ben, már királyként kibocsátott oklevele tartotta fenn, mely szerint az akkor, tehát 1271-ben, az országbíróságot és Somogy megye ispánságát viselő Miklós a IV Bélával folytatott viszályok idején Szerém megye ispánságát odahagyva Istvánhoz pártolt, amiért is a király — tudniillik IV Béla •— megfosztotta javaitól.1TM' Az átállás azonban megtörténhetett a pozsonyi békét megelőző időszakban is, s arra vonatkozóan, hogy valóban ez a megoldás tekinthető valószínűbbnek, a béke poroszlói megerősítését írásba foglaló oklevél szolgál bizonysággal. Ennek egyik pontjában ugyanis István arra tett ígéretet, hogy abban az esetben, ha segélyhadat küldene Mihály hercegnek, akkor a csapatok nem vonulhatnak át apja országrészén (per terram ... patris nostri), és nem okozhatnak károkat IV Béla híveinek az ő — tudniillik István ifjabb király — országrészébe (in porcione nobis assignata) eső birtokain, sem megszállás (descensum) révén, sem más módon.1"' Az itt említett Mi-122 1263: HO VIII. 93-94., vö. S. Kiss Erzsébet: A királyi generális kongregáció kialakulásának történetéhez. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica XXXIX. Szeged 1971. 18-19. 123 1263: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599. Bp. 1938. 486., Wertner Mór: A Korzan nemzetség. Századok 33. (1899) 722.; 1264: Budapest történetének okleveles emlékei I. (1148-1301). Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. Bp. 1936. (a továbbiakban: BTOE I.) 81-82. 124 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 294-295., vö. még Németh P.: Szabolcs i. m. 170. 125 1263: MES I. 485. 126 1263: CD IV/3. 156-157. 127 1263: CDCr V 279., 280.; 1264: HO VI. 124-125. 128 Pauler Gy.: A magyar nemzet tört. i. m. II. 534. (202. sz. jegyz.). 129 1271: CDCr V 590-591. — Mindebből világos, hogy ez a bizonyos Miklós, V István első országbírája, nem lehet azonos Gutkeled nembéli István fia Miklóssal — amint az Wertner nyomán elterjedt, vö. Wertner Mór: Az árpádkori ország- és udvarbírák genealógiája I—II. Turul 19. (1901) 26. —, mivel Gutkeled Miklós 1263 és 1266 között megszakítás nélkül a kemléki ispánság élén állt, 1. 1263: CDCr V 257-258.; (1264. aug. 25. e.): CDCr V 304., aug. 25.: CDCr V 304-305.; 1265. jan. 27.: CDCr V 330-331.; 1266. aug. 25.: CDCr V 393., okt. 6.: CDCr V 395. 130 1262: MES I. 480.
