Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az ifjabb király országa 231
AZ IFJABB KIRÁLY ORSZÁGA 247 hály herceg IV Béla Anna nevű leányának és Rosztiszlav hercegnek"' az egyik fia volt, aki apja 1262. évi halála után Boszniát örökölte, miközben fivére, Béla, Macsó ura lett.1 '" Elég egy pillantást vetni a térképre annak belátásához, hogy a TV Béla és István közötti egyezmény e pontja csak abban az esetben volt végrehajtható — s egyáltalán értelmes —, ha az ifjabb király országrésze délnyugaton átlépte Bács megye déli, a Duna vonalával megegyező határát, s magában foglalta még azon túl Valkó (s következésképp Szerém) megyét is. Az ország ezen határok mentén történt megosztása lecsendesítette az 1262. évi válságot. István iljabb király a jelek szerint elégedett lehetett az elért eredményekkel, legalábbis erre vall, hogy amikor a szakali monostor mellett részint megerősítette, részint kiegészítette a pozsonyi és a poroszlói egyezséget {pacis et concordie unió), kezdeményezte, hogy az azokban foglaltakat a két érsek Szent Jakab napjáig, azaz július 25-ig, terjessze fel a Szentszékhez megerősítés céljából (per sedem apostolicam confirmetur).1" István e lépése egyértelműen tanúskodik arról, hogy a maga részéről véglegesnek tekintette a viszály rendezését. Derűlátása azonban elhamarkodottnak bizonyult, mert hamar világossá vált, hogy az országfelosztás számos olyan következménnyel járt, amelyek az ellentétek újraéledésének lehetőségét sokkal inkább növelték, semmint csökkentették. IV Béla és István híveinek birtokai, a dolog természetéből adódóan, nem igazodtak az országot kettészelő határvonalhoz. Az ebből fakadó nehézségek áthidalására a felek közös bíróságot hoztak létre, melynek tevékenységéről 1264 májusából már adataink is vannak,13 4 csakhogy a két érsekből és két-két báróból álló bíróság elé szemlátomást csupán jelentéktelen ügyek jutottak. Adataink ugyanakkor azt bizonyítják, hogy, jóllehet az egymást követő békeokmányok mindegyike tartalmazott olyan rendelkezést, mely egymás híveinek kölcsönös zaklatásaitól tiltotta el a feleket,"' a valóságban IV Béla országrészében nem volt maradása annak, aki abba a gyanúba keveredett, hogy Istvánhoz húz, az ifjabb király ellenben annak találta meg a módját, hogy pártfogásába vegye mindazokat, akik valami módon összeütközésbe kerültek apjával."" Ilyen körülmények között aligha csodálható, hogy azok, akiket elsősorban a válságos idők túlélésének vágya vezetett, igyekeztek minden irányból bebiztosítani magukat és javaikat, mint tették ezt azok, akik Istvántól kapott adománylevelüket IV Bélával is megerősíttették,"' vagy épp ellenkezőleg, az ifjabb királlyal íratták át apja oklevelét.1 1 " 131 Személyére 1. Wenzel Gusztáv. Rosztizlaw galicziai herczeg, IV Béla magyar királynak veje. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII/8.) Bp. 1887.; Wertner M.·. Az Árpádok családi tört. i. m. 463-475. 132 Pauler Gy.: V István bolgár hadjáratai i. m. 170-171. 133 1263: MES I. 485. 134 1264: BTOE I. 76-77. 135 1262: MES I. 480.; 1263: uo. 485-486. 136 Vö. Pauler Gy:. A magyar nemzet tört. i. m. II. 254-255.; Szűcs J:. Az utolsó Árpádok i. m. 115-116. 137 1263: ÁÚO VIII. 69-70. (vö. 1294: ÁÚO X. 149-150.), ÁÚO VIII. 68-69. (vö. 1263: ÁÚO VIII. 63-64.); 1264: ÁÚO XII. 692-693. (vö. 1294: ÁÚO XII. 705-706.). 138 1261: ÁÚO VIII. 3. (vö. 1264: ÁÚO VIII. 94-95.).
