Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Scrinia Slavonica (Ism.: Hornyák Árpád) 226

228 TÖRTÉNETI IRODALOM horvát bán, Josip Jelacic megbuktatására szőtt tervét mutatja be. A Czartoryski herceg vezette lengyel emigráció a népek tavaszán igyekezett megnyerni terveinek Jelacicot. A két fél között a Slavonski Brod-i Andrija Torkvat Brlic közvetített, aki Jelacic megbízottjaként tárgyalt Párizsban. A lengyelek tisztában voltak vele, hogy tervük megvalósításához — a Habsburg Monarchia felváltása egy Duna-menti föderációval — nélkülözhetetlen az olasz-szláv-magyar megegyezés, és különösen a horvát-magyar. Jelacic azonban nem volt vevő a lengyel tervekre. Ezt követően tűnt fel egyre kedvezőbb színben fel a Hotel Lambert vezetői előtt a bán eltávolításának ötlete, amit Ljudevit Gaj már régóta szorgalmazott. Békésebb vizekre kalauzol bennünket írásában Zlata Zivakovic-Kreze, aki húszoldalas tanulmányt szentelt a hajózás történetének bemutatására a Dráva alsó folyásán a 19. században és a 20. század elején, különös tekintettel az egyes államok viszonyulására a kérdéshez. A szerző megvizsgálja a kérdéses folyószakasznak természeti-gazdasági jelentőségét és azokat a politikai-társadalmi, illetve gazdasági kereteket, amelyek között a kereskedelmi forgalom zajlott Dráva egész folyásán. A tanulmány tág teret szentel a folyó Eszék gazdasági fejlődésében játszott szerepe vizsgálatának. Hangsúlyozza azt, hogy a térség és a folyó bekapcsolása a kereskedelmi rendszerbe szinte kizárólag az állami befektetésektől, azaz a folyó szabályozásától függött, amit azonban az állam képtelen volt elvégezni. Ennek következtében a Dráva nem játszott jelentős szerepet a horizontális (kelet-nyugat) kereskedelmi kapcsolatokban és a horvát gazdasági tér integrálásában. Zdenka Bazdar ugyancsak gazdasági kérdésekkel foglakozik tanulmányában. A vukovári térség kereskedelmi helyzete 1868-1914 című írás a horvát magyar kiegyezés és az első világháború kitörése közötti időszakra vonatkozóan veszi számba Vukovár kereskedelmi lehetőségeit. A levéltári- és sajtóanyagon alapuló dolgozat felsorolja a kereskedelemben szereplő fontosabb árukat, továbbá azokat a termékeket, amelyek a regisztrált kereskedelemben, vásárokban, illetve házalás során cseréltek gazdát. Vijoleta Herman-Kutic Pozsega vármegye kórházait és a közegészségügyi szolgálat összetételét vizsgálja 1878 és 1918 között. A vármegye területén eltérő szinten álló és működő kórházak voltak. A szerző rámutat arra, hogy a kiváló törvényi szabályozás ellenére mennyire személytől függő volt az egyes kórházak jó vagy rossz működése. Hangsúlyozza a kórház gazdasági vezetőségének szerepét, egyúttal kijelöli a további kutatás irányát: ezen személyek hátterének, származásának, és egyáltalán az egyénnek a megismerése, bemutatása. _ A Szarajevóban 1902-ben megalakult Horvát Kulturális Társaság, a „Napredak" szlavóniai tagszervezeteinek 1902-1949 közötti tevékenységét mutatja be levéltári anyag, sajtó és irodalmi művek alapján nagy lélegzetű tanulmányában a Horvát Történettudományi Intézet munkatársa, Zdravko Dizdar. Hasonlójellegű témát dolgoz fel Suzana Lecek. Lecek Dizdaréhoz hasonló terjedelmű tanulmányában a rövid ideig működő (1925-1929 és 1935-1941) Parasztegység tevékenységével kapcsolatos kutatásainak eredményeit osztja meg az olvasókkal. A szervezet rövid fennállása alatt figyelemre méltó eredményeket ért el. Több mint 300 000 írástudatlan tanult meg írni-olvasni, népi művészeti alkotások szemléinek sorát szervezték meg, (160-ból 36-ot Szalvóniában, Baranyában és a Szerémségben). A 19. század végi és 20. század elejei parlamenti élettel és választásokkal foglalkozó blokkot Branko Ostajmer 1884-es diakovári képviselőválasztásról írt esettanulmánya nyitja. írásából megismerhetjük milyen volt a diakovári politikai „klíma" Khuen-Héderváry Károly horvát bánná történő kinevezésekor. Nyomon követhetjük a választási procedúra eseményeit a választások kiírásától a korteskedésen keresztül a választási eredményig. A tanulmány egyik érdekessége a jelöltek életrajzának részletes ismertetése. Az egyik, ha nem a legnagyobb horvát történész, Ferdo Sisicnek a száborban képviselőként eltöltött éveit (1908-1911) mutatja be a Zágrábi Tudományegyetem Történelem Tanszékének oktatója, Mira Kolar-Dimitrijevic. Sisic személyét ritkán szokták politikusként vizsgálni. Az írásból kiderül, hogy a nagy történész meglehetősen vitatható politikai személyiség volt. Sisic a mindenkori kormány politikáját felvállaló képviselője volt a vinkovaci választókerületnek a horvát száborban, még ha az nem mindig egyezett is személyes véleményével. A közös magyar-horvát delegáció tagjaként is a felek közötti feszültség oldásán, enyhítésén dolgozott, ami nem mindig találkozott a kortársak megértésével. Dragisa Jouic a Száva menti szerémségi zupanji választói körzetben lezajlott választásokról számol be írásában. Előbb az 1920 tavaszán megrendezett helyhatósági választásoknál, majd pedig az 1920 novemberében az újonnan megalakult délszláv állam első parlamenti (az alkotmányozó nemzetgyűlési) választás helyi vonatkozású eseményeiről, a választási küzdelem során elkövetett szabálytalanságokról és egyáltalán a politikai viszonyokról számol be. Ezzel azonban nem ért véget a választásoknak és belpolitikai küzdelmeknek szentelt írások sora. Ivica Miskulin a Slavonski Bród-i vá-