Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Scrinia Slavonica (Ism.: Hornyák Árpád) 226

229 TÖRTÉNETI IRODALOM lasztókörzetet mutatja be az 1923. évi parlamenti választások idején. A választások legjelentősebb eredménye, hogy Slavonski Bród is felsorakozott a Radic-féle Horvát Köztársasági Parasztpártot támogató városok közé. A kötet: táborokkal, menekültekkel, elüldözöttekkel foglalkozó tematikus egységében négy írás kapott helye. Mario Kevo tanulmánya a jasenovaci tábor kezdeteibe, szerveződésének folyamatába nyújt bepillantást. A tábor alapításának technikai jellegű problémáin túl a szerző a láger szervezeti felépítésével és „életével" is behatóan foglalkozik. Davor Kovacic a Stara Gradiska-i tábor területén folyó ásatások során nyert adatok alapján igyekszik bizonyítani, hogy a táborban kivégzett áldozatok száma messze elmarad a korábban feltételezett 75 000-től. A ténylegesen kivégzettek számának felső határát a korábbi adatok, mindenekelőtt az 1964-es, korábban eltitkolt összeírásra, és egyes túlélők elbeszélésére alapozva 9 000 főben határozza meg. Vladimir Geiger, a Horvát Történettudományi Intézet munkatársa a szlavóniai németek második világháború utáni sorsáról, szülőföldjükre való visszatérésükről ír. A tanulmány nagy számban közöl egykori „volksdeutschok" vallomásaiból, akiknek a jugoszláv hatóságok által történő akadályozása ellenére sikerült visszatérniük szülőföldjükre. A blokk utolsó írását ismét Josip Klajic jegyzi, aki egy második világháborús osztrák hadifogoly, bizonyos Wilhelm Wagner életrajzát és Slavonski Brod-dal való kapcsolatait írta meg. Wagner jelentőségét gyakorlatilag az adja, hogy jugoszláviai hadifogsága négy évéből két és felet a városi múzeumban töltött el, majd szabadulása után a bécsi levéltárban hosszú évtizedekig kutatta a várossal kapcsolatos dokumentumokat. Az évkönyv forrásközlésre fenntartott bő 150 oldalán három dokumentum-egység osztozik. Mica Orban-Kljajic és Josip Kljajic a bródi ezred statisztikai adatait és leírását teszi közzé a 19. század húszas éveiben. Mato Artukovic és ismét Josip Kljajic Petar Preradovicnak a Brlic család archívumában őrzött leveleit tárja a nyilvánosság elé. Végül a blokk utolsó félszáz oldalán Adolf Beck újságírónak Ferdo ëisichez írt levelezésébe nyerünk betekintést Mira Kolar-Dimitrijevic közleményében. A kötet végén a könyvismertetések mellett részletes bibliográfia található Simun Penava összeállításában azokról a művekről, amelyek Vukovárral és a városnak a honvédő háborúban játszott szerepével foglalkoznak. Hornyák Árpád