Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 19 (Papp a Teleki által felügyelt — leplezetten revíziós munkát végző — Társadalmi Szervezetek Központját vezette, s mint pénzügyi szakember, ezek működésének, különböző akcióinak finanszírozásával foglalkozott). Amit Loesch Pappnak szóban előadott, utóbb írásban is rögzítette számára. így sürgette Steuer kormánybiztos eltávolítását, és a rendelkezésére álló német nyelvű, de a Bleyer-féle irányzatot támadó lapok beszüntetését, illetőleg Bleyer kezére adását. Kimutatást készített arról, más országokban hány lapja, egyesülete, pártja van a német kisebbségnek, s ezzel szemben mily kirívóan elmaradott és tarthatatlan a magyarországi német kisebbség helyzete. A jelenlegi magyar nemzetiségpolitika olyan, hogy az elszakított németeknek ma attól kell tartaniuk, visszatérésük esetén őket is elnemzetietlenítenék. „Szívem legbensőbb vágya teljesülne, ha egyengethetném a magyar ügy útját. Ennek egyedül tettek az előfeltételei. ígéretekből már elég".47 A Deutscher Schutzbund köréből Ammende is síkra szállt a tallinni Revaler Bote című német nyelvű lapban Magyarország és német kisebbsége címmel közölt cikksorozatával, amelyet 1923 júniusában az újvidéki Deutsches Volksblatt is átvett.48 Az Európai Német Népcsoportok Bizottságának 1923. június végi, július eleji bécsi tanácskozásán, amelyen Bleyer is részt vett, olyan álláspont alakult ki, hogy a szervezetileg így egységbe fogott német kisebbségek hatalmat, mégpedig növekvő hatalmat jelentenek, s ezt éreztetni kell a magyar kormánnyal: ha kisebbségpolitikájának megváltoztatása üres ígéret maradna, valamennyi német kisebbség egységes támadására számíthat.49 A megvívandó népiségi harc azonban — mint a Deutscher Schutzbund 1924. január 5-i würzburgi ülésezésén a „Volkstumskampf '-ról hozott határozat majd kimondja — természetesen nem csak az elnyomó nemzet (ez esetben a magyar) ellen irányul, amely során „kíméletlenül alkalmaznunk kell minden valóban célszem eszközt", hanem — s talán mindenekelőtt — „a saját táborunkban lévő tisztességtelen vagy lagymatag elemek ellen is".50 A magyarországi németség egy országos kulturális egyesületének Bleyer vezetése alatti megalakítására 1923. június 15-én tett kísérletet5 1 azonban a Bleyertől idegenkedő magyar kormány nem ismerte el, s hosszas alkudozásokra volt még szükség a bleyeri irányzat mellett kiálló német védszövetségi erők sőt a német és osztrák diplomácia részéről is a magyar kormánnyal, míg bizonyos kompromisszumos megoldás születhetett. Az 1924. augusztus 3-án megtartott alakuló ülésen a magyar kormány bizalmi embereként Gratz Gusztáv került a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländisch-deutscher Volksbildungsverein) elnöki székébe, aki mellett Bleyer ügyvezető alelnök lehetett, míg a harmadik vezető — az egyesület igazgatója tisztségében — ugyancsak Bethlen egy bizalmasa, az Ausztriából frissen honosított Josef Wild lett. Az egyesület vezető testületeiben mintegy fele-fele arányban foglalhattak helyet a bleyeri népinémet irányzathoz tartozók, illetve a kormány bizalmát élvezők. Steuer kormánybiztosnak nem jut-47 PAAA, Pol. Abt. II. Ung. Politik. 6. Bd. 3. Loesch Papp Antalhoz. Berlin, 1923. május 13. 48 MOL, Κ 437. 3. es. 7. tétel. 535/1923. 49 PAAA, Pol. Abt. II .Jugoslawien. Politik 6. Bd. 2. VI. A. 882. A. Breckner jelentése. Bécs, 1923. július 2. 50 ZSA, Deutscher Schutzbund, Bd. 8. Fol. 21. Jahresbericht 1923/1924. 51 Hedwig Schwind: Jakob Bleyer. München, Südostdeutsches Kulturwerk, 1960. 100.
