Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3

18 TILKOVSZKY LÓRÁNT és mindegyre csak gyanúsított és rágalmazott vezetőivel szemben; követelje meg bevonásukat annak a rendezési tervnek konkrét kidolgozásába, amelynek tulaj­donképpen a maga részéről egyoldalúan készített tervezeteiről ad információkat a német kormánynak.4 3 Teleki, aki az őt tiszteleti tagjává avató Német Földrajzi Társulatban 1923. május elején előadást tartott Berlinben, felkereste Loescht a Deutscher Schutzbund székházában, ahol megcsodálhatta annak kitűnően szervezett könyv­tári és dokumentációs osztályát, amely az elcsatolt németországi területekről be­szerzett, illetve azokra vonatkozó kiadványok, térképek, statisztikák, jelentések szisztematikusan gyűjtött és szakszerűen nyilvántartott tárháza, „adatbankja" szerepét töltötte be a revíziós kisebbségpolitikai munka szolgálatában. (Hamaro­san mintája lehetett ez Teleki — leplezett célú — hasonló alapításainak: a Szociog­ráfiai Intézetnek, majd az Államtudományi Intézetnek, 1924-ben, illetve 1926-ban). Loesch szerette volna Telekivel alaposan megbeszélni kívánatos szoros együttműködésüket, amelynek feltételeként előtte is hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak most már haladéktalanul lépnie kell a tőle elvárt módon a magyaror­szági német kisebbséggel kapcsolatos politikájában, de Teleki ez elől kitért, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi kérdés belpolitikai vonatkozásban nem rá tartozik. Mint Loesch hamarosan értesülhetett róla, éppen azon a napon, május 8-án, ami­kor Teleki nála járt, sor került Budapesten — mégpedig a német kisebbségi veze­tők Bethlen utasítására történt bevonásával — az ígért kisebbségi iskolarendelet tervezetének megtárgyalására, az előzékenynek mutatkozó Klebelsberg Kunó val­lás- és közoktatásügyi miniszter elnökletével.44 Hogy Telekinek mi volt a vélemé­nye Loesch felfogásáról a kisebbségpolitika kérdésében, arra rávilágít Fritz Klemnek, a Deutsche Allgemeine Zeitung szerkesztőjének bizalmas jelentése arról a beszélgetésről, amelyet Loeschnél tett látogatását követően folytatott vele Tele­ki, Emich berlini magyar követ jelenlétében. Elmondotta, hogy Loesch mutatta neki egy grazi professzor mostanában megjelent könyvét, amelyben a szerző kü­lönbséget tesz önkéntes és kényszerkisebbségek között. Teleki — Loeschtől eltérőleg — úgy tartja, hogy egy önkéntes kisebbséggel kapcsolatban — márpedig az önszántából betelepült és azóta jórészt az elmagyarosodás útját választott ma­gyarországi németség ilyen, — nem igényelhető ugyanolyan kisebbségpolitikai el­bánás, mint azon nemzetrészek számára, amelyek teljes nemzeti öntudat birtoká­ban kerültek máról-holnapra kisebbségi sorsra, idegen uralom alá, a békediktátu­mok kényszere következtében.45 Ezek a közöttük bizalmas beszélgetésen elhangzott, nyilvánosságra nem keiült, Klein jelentése szerint „épp oly ügyes, mint teljesen hely­telen" kijelentések így nem kelthettek még ekkor ahhoz hasonlítható visszhangot, mint amikor Teleki 1931-ben a Pester Lloydban közölt cikkében fejtegeti majd be­hatóan ugyanezt a változatlan felfogását.46 Loesch a nála Bethlen hivatalos megbízására hivatkozva megjelenő Papp Antal előtt részletezhette azokat az igényeit, amelyek meghallgatása elől Teleki kitért. 43PAAA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd 2. Bleyer-Gündisch: An die Deutsche Reichsregierung. 1923. március közepe. 44 Uo. Bd. 3. Aufzeichnung über eine Enquete in Sachen der Minderheitsfrage. 45 Uo. F. Klein: Vertraulicher Bericht. Berlin, 1923. május 12. 46 Paul Teleki: Traditionelle, freiwillige und Zwangsminderheiten. Pester Lloyd, 1931. február 17.

Next

/
Thumbnails
Contents