Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 177 Ha kibővül az együttműködés Németországgal, a Szovjetunió egészen más, sokkal jelentősebb előnyökhöz juthat, mint ha most, a háború alatt jelentéktelen, a Szovjetuniónak különösebb hasznot nem hozó kiigazításokat eszközölnének. 0, Hitler, más területeket lát, ahol a Szovjetunió sikerre számíthat, s amelyek az európai háború területén kívül esnek, ahol is Oroszország olyan komoly eredményekre tehet szert, mint Németország Európában. „Úgy vélem — mondja Hitler —, hogy nagyobb sikereket érhetünk el, ha hátunkat egymásnak vetve állunk és harcolunk a külső ellenséggel, mintha szemben állnánk egymással és egymás ellen harcolnánk." Molotov kijelentette, egyetért a birodalmi kancellár következtetéseivel. A szovjet állam vezetői és főleg J. V Sztálin úgy vélik, lehetséges és bizonyos körülmények között célszerű is megállapodni, hogy a szovjet-német viszony tovább fejlődjön, s bizonyos kérdésekben a közös akciók útján haladjunk. De ahhoz, hogy kapcsolataink szilárdak legyenek, ki kell küszöbölni a másodrendű, nem nagyjelentőségű, ám kapcsolataink jövőbeni pozitív fejlődését megnehezítő félreértéseket. Ilyen probléma Finnország. Vitathatatlannak tekinthetjük, hogy ha Németország és a Szovjetunió között jó lesz a viszony, akkor a Balti-tenger nem válik hadszíntérré, és senki sem játszhat ott semmilyen szerepet. A finn kérdést úgy kellene megoldani, ahogyan tavaly elhatározták. Finnországban nem lehetnek német csapatok, s ugyanígy meg kell szűnjenek a Szovjetunió érdekei ellen irányuló politikai megnyilvánulások Németországban és Finnországban. Ugyanakkor Finnország vezető körei kétszínű politikát folytatnak a Szovjetunióval szemben, és odáig is elmennek, hogy a „nem finn az, aki megbékélt a március 12-i szovjet-finn békeszerződéssel" jelszót terjesztik a tömegek körében. Ahhoz, hogy hozzáfoghassunk az új feladatokhoz, ezeket a kérdéseket rendezni kell. Hitler szerint ezt a kérdést szét kell választani. Elsőként a politikai demonstrációkról. Nehéz itt megmondani, ki szervezi ezeket a tüntetéseket, s ezt a problémát el lehet rendezni diplomáciai úton. Ami a német katonák finnországi jelenlétét illeti, biztosít arról, hogy ha a többi kérdést megoldják, ez a dolog is rendeződni fog. A németországi demonstrációkkal kapcsolatban épp ellenkezőleg, országa mindig mindent megtett azért, hogy a finnek egyezzenek bele a szovjet követelések teljesítésébe. Ugyanez történt Románia esetében is; ő, Hitler, megmondta Károlynak,86 hogy teljesítse az orosz követeléseket. Molotov azzal folytatja, hogy Finnországgal kapcsolatban úgy véli, elsőrendű kötelessége tisztázni ezt az ügyet, ehhez nincs szükség új megállapodásra, csupán tartani kell magunkat ahhoz, amit már rögzítettünk, vagyis hogy Finnországnak a szovjet érdekövezethez kell tartoznia. Ennek különös jelentősége van most, amikor folyik a háború. A Szovjetunió, ha a nagy háborúban 86 II. Károly (1893-1953): román király. Uralkodott 1930-1940 között. A megerősödő Vasgárda veszélyére hivatkozva 1938-ban királyi diktatúrát vezetett be. A kisantant felbomlása és a francia befolyás csökkenése miatt országa kedvezőtlen geopolitikai helyzetét erőteljes német orientációval kívánta megváltoztatni. A területi veszteségeket ennek ellenére sem tudta elkerülni (Besszarábia szovjet elfoglalás^ 1940 júniusában, Észak-Erdély visszakerülése Magyarországhoz 1940. augusztus 30-án), ezért 1940. szeptember 6-án a két nappal korábban német nyomásra miniszterelnökké kinevezett Ion Antonescu lemondatta trónjáról kiskorú fia, I. Mihály javára.
