Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
178 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN nem is vett részt, mégiscsak harcolt Lengyelország, Finnország ellen, és el volt szánva arra, hogy ha kell harcoljon Besszarábiáért. Amennyiben a német álláspont megváltozott e tekintetben, akkor szeretne tisztán látni ebben az ügyben. Hitler kijelenti, hogy Németország álláspontja e kérdésben nem változott, csak arról van szó, hogy nem akar háborút a Balti-tengeren. Ezen kívül Finnország csak mint fa- és nikkelszállító érdekli Németországot. Németország ott most nem tűrheti a háborút, de úgy tartja, hogy Finnország Oroszország érdekszférájába tartozik. Ugyanez vonatkozik Romániára, ahonnét Németország olajat kap; ott is megengedhetetlen a háború. „Ha most áttérünk a fontosabb dolgokra — mondja Hitler — akkor ez a kérdés lényegtelenné válik. Hisz Finnország ottmarad a Szovjetunió mellett." Ezután Hitler megkérdezi, szándékában áll-e a Szovjetuniónak háborút folytatni Finnországban. Ezt lényeges kérdésnek tartja. Molotov azt válaszolja, hogy amennyiben Finnország kormánya eláll kétszínű politikájától és attól, hogy a tömegeket a Szovjetunió ellen hangolja, akkor minden rendben megy majd. Hitler azt mondja, fél attól, hogy ez esetben nemcsak Finnország, de Svédország is hadba lépne. Molotov azt feleli, nem tudja, mit tesz majd Svédország, de úgy gondolja, mind a Szovjetunió, mind Németország érdekelt Svédország semlegességében. Nem tudja, mi a német kormány véleménye ez ügyben.8 ' Ami a balti-tengeri békét illeti, a Szovjetunió nem kételkedik abban, hogy a béke biztosítva van a Balti-tengeren. Hitler úgy véli, figyelembe kell venni olyan körülményeket, amelyek talán nem fordulnának elő más régiókban. Rendelkezésre állhatnak a katonai eszközök, de a helyi viszonyok olyanok, hogy a háborút nem lehet gyorsan befejezni. Ha az ellenállás tartós lesz, az elősegítheti angol támaszpontok létesítését. Akkor magának Németországnak is be kell avatkoznia ebbe a dologba, ami számára nem kívánatos. Nem beszélne így, ha Oroszországnak valóban lenne oka megsértődnie Németországra. A háború befejezése után Oroszország mindent megkaphat, amit akar. Hitler hozzáteszi, épp most érkezett a finn kormánytól egy jegyzék,8 8 amelyben az kinyilvánítja, hogy szorosan együtt fog működni a Szovjetunióval. Molotov megjegyzi, hogy a szavak nem mindig felelnek meg a tetteknek. Mindkét ország érdeke, hogy béke legyen a Balti-tengeren, s ha Finnország ügye a tavalyi szerződésben foglaltaknak megfelelően oldódik meg, akkor minden nagyon jól és normálisan zajlik majd. Amennyiben elfogadjuk azt a kikö-81 Úgy tűnik, Molotov elfelejtkezett arról, hogy Schulenburg moszkvai német nagykövet — a stockholmi szovjet misszióvezető nyilatkozatára utalva — már 1940. április 16-án közölte vele, a német kormány osztja a szovjet kormány véleményét, hogy Svédország semlegességének megőrzése mindkét ország alapvető érdeke. A német diplomata kijelentette, a német kormánynak nem áll szándékában hadműveleteket folytatni svéd területen, Németország tiszteletben tarja Svédország semlegességét, ha maga is megőrzi azt, és nem nyújt segítséget a nyugati hatalmaknak. Megerősítette, Németországnak nincs alapja arra, hogy feltételezze: Svédország maga sérti meg a semlegességet; ellenkezőleg, a tények azt bizonyítják, hogy minden intézkedést megtesz, hogy merőrizz^ azt. Ld. OF KL f. 06. op. 2, 14, gy. 155. 98-99. Idézi: Dokumenti... i. m. XXIII/2/2. köt. 792. 88 A dokumentum nem áll rendelkezésünkre.
